Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)
Mizser Lajos: Bereg megye Pesty Frigyes helységnévtárában
sok trágyázást kivan ez óta, míolta a' vég (!) gátak a' töltések, és az átmetszések elkészülvén a' tiszta árja nem kövéredik. A' Hasznot nem hajtó határrészhez számíttatik két terjedelmes mocsáros halvány vagy hólt tisza - 's ugyan a' tisza által hagyott apróbb tavak. - Többi része a' határnak haszon vehető; 300 holdnyi cserjés fiatalos erdő föld; kevés gyümölcsös, az is igen ritkán és keveset terem; a' kaszáló föld is megkevesedett - miután a' szárazság miatt terméketlenné vált rétekből igensok szántás alá vétetett; van e' szeiínt a' határ jobbadán szántás vetésre használtatik; kí száradt patakjai közzül mellyek azonban inkább a' tisza áljának utai voltak, egy piskáros nevet visel a' piscatoríus latin szótól. - mert hajdan halásztatott, egy Sebes barázdá nak mondatik - mert az árviz sebesen haladt le rajta 's szántófőid barázdáján képződött; Szova pataka e' szónak eredete 's értelme ki nem puhatolható; Nagy tó kissebb tó a tiszavíztől kimosott gödrök 's laposok voltak 's lehet hogy régenten épen hólt tisza volt. Két fordulóra vagy mezőre van a' helységhatárafel osztva. Felső mezőre melly keletre 's északra fekszik - maga e' helység egy jó széles és kigödrölt hosszú uttzából áll - Amelly keletről nyugotra nyúlik, 's nyugoti a' Tibéris nevű néhány házból álló kis uttzácska északra délről északnak mutat; a' Tiberís nevet hihetőleg valami literátus egyén vagy katona ragasztotta rá - Olasz hon folyó vízéről. - A' helység kis határa felette sok dűlőkre van osztva, vagyinkább nevezve; azért pedig mert e' határ valaha egészen gazból irtatván ki. 's annál fogva nagyon rendetlenül és sokféle irányban vonulván a' földek mesgyéi megkülönböztetésül öt hat darabocska térségnek is külön nevet adott a' nép. ha a' darabocskak mesgyei egyformán állottak 's egy időben vétettek mívelés alá. - Az ujabb időkben készült bírtok íveken és telekkönyvekben azonban a' sok dűlök kevesebbre reducaltattak, annál is inkább, mert többször ugyan azon földterület hol egy holmás dülő névvel neveztetett, nem levén bizonyos választéka mindenütt a' dűlőknek. Az emlékezetesebb dűlök - értelmezve a 1 lehetségig felső mezőben Határszeg : a' tiszaparton dél keletre a' falutól szegnek neveztetik a' tisza vizébe beszegelléstől, határszegnek mert a' helység határ mesgyéjéig a' tiszaig terjed. Teuevizsla dűl a' határszeg keleti végiben a' monda szerint valami Vizsla vagy Szilaj baromnak (gazdája vagy pásztora általi) térengetésétől. Mogyorós alja mogyoró cserjéjéről; halhólyag halászó tócskájáról Veresé, Sálié. A tenevizsla egy része kerektó nak is neveztetik valami kerek ded tó forma lapostól, melly már ma nem látszik. A' határszeg és tenevizsla a' védgáton belől feküsznek.
