Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)
Mizser Lajos: Bereg megye Pesty Frigyes helységnévtárában
Asztély községbői, Bereg megyéből. 1. A megyének neve Bereg. Kassai kerület, tisza háti járás. Beregszász a széknek neve. Asztély község tartozik a beregszászi székhez; a község még Aszté nevet is visel; a községben a töltés út mentiben levő délrőli sor Kis- macsolá-nak is hívatik, mi az Asztéli helv. hitv. egyház anya-könyvéből kiviláglik. A politikai felosztáson kívül, vidék, környék, táj, nem bir külön el nevezéssel, sem több falvak csoportozata közös név alatt nem ismertetik. Hogy honnan vette eredetét a falu neve, bizonyosan nem tudatik; vannak ki azt az Osztály szótól származtatják; hajdan hogy volt Asztéli nevet nevet viselő család az áll. de a már deficiált. 2. A község élő neve mely a nép alykán forog Asztély, a míveltebb osztály Aszté-nak hja és mondja, a kis macsola el nevezése a töltés mentiben már kiavúlt. helyette a csonka sor van gyakorlatban. A csonka sor nyugoti végén le járó ut a legelőre határ út nevet visel. A nép magyar ajkú, jobbára helv. hitvallásúak. vannak néhányan rom. katholikusok, úgy szintén görög katholikusok és végre kevesen Izraeliták is, kik mindnyájan magyarul beszélnek, idegen ajkúak saját nyelvöket is értik, de nem mindnyájan mert már elmagyarosodtak. 3. Hogy volt é a községnek a főn emiitetteken kívül más neve, a róla tudomásul nincs, mert ezekre nézve adatokkal nem bírunk: hanem ezt az illető megye levél tárából leginkább ki puhatolhatni, sőt ugy lehet a Leleszi Káptalanba is szerezhetni róla adatokat. 4. Melyik évbe említtetik először, azt, irományaink ezekről nem levén, tudomásunk nincs, hanem hogy régi bizonyos. 5. A község hogy honnan népesíttetett be arról nincsenek adataink. 6. Köz tudomásból, hagyományból írott vagy nyomatott emlékekből a név eredetéről értelméről, ezek hiánya miatt semmi bizonyost nem tudhatunk. 7. A község határában elő forduló többi, több nevű topográphiai nevek következők. 1. Barta dűlő /: szántó földek :/ kelet északnak, határos Bereg szásszal; ebben létezik, egy zsombékos tó, mely csak nagy szárazságban apad ki és használható, de csak marha legelésre: esős időben használhatatlan: ugyan ezen dűlőben említtetik a kis barta, érintkezik a beregszászi határban létező csere nevű erdő vel, ez is csak száraz időben használható. 2. Keletrőli dülő résznek neve Long alja, érintkezik a búcsúi és beregszászi határokkal északról és keletről. Ebben kissebb el nevezések kis és nagy nyilas:
