Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Mizser Lajos: Bereg megye Pesty Frigyes helységnévtárában

a' község határában esö erdők pedig ekként neveztetnek 1. Bába szög 2. Vinyko 3. Gorosztini 4. Svatyiku 5. Szétozkélés. 6. Mezsi laborczu. 7. Sás Eger 8. Mezsi Vej szkomé meleg erdőkben a' korábbi időkben hasznaltatót tavak következő nevezet alat melitetnek. Gerény patak Péter tó leány gorond Laaté

gy tó (!) Mertvicza Hálás tó Csespalo. Mind ezen itten elö számlált dűlők, erdők és mocsáros helyek hogy érdekes történeti oldallal bírnak jelentős elnevezésűkből következtetőn lehet, de azt Ignécz földeit osztálya bemondani nem tudja, 's csupán a' Meitveczi /:holtak mezeje:/ dűlőről annyi él szó hagyományként, hogy az ottan létező nagy hantok az ugyan azon mezőn vivőt csata halottait tárja kebelében és a' Pasztini dűlő hogy a' régi falu helye. Ignécz február 26-án 865 öszve irta Komka Geyza k. jegyző [ILKOCJ 1- ső pontra Dykócz Községből Beregh Megyéből Kaszonyi Járás Il-ik szolgabírói szakasz. Búbúlisskai Jegyzői kerülethez tartozik 2- ra Ilykótz, oroszul jiükitzi, hanem Ilykótz néven íratik és ősmeretes 3- ra Nem volt tsak akként mint a 2-od pont alatt van nevezve 4- re 300 év táján 5- re Magyar Országi Káipátok Tátra hegy alól vándoroltak be a Tóthok 's meg telepedtek. 6- ra A munkácsi várba jártak úrdolgára Négy gazda 300 év táján.későbben a bé vándorlót Tóthoknak Gr. Schőnbom adot, lakó főidet erdőségekből melyeket irtottak, tizenkét évekig robotot sem dolgoztak, éítkezésre fát ingyen nyerte, mintegy 50 év előtt, ma már a Tóthok meg oroszosodtak a helység petsétjén, Vad Oz Czimer flykócz Helysége petsétje Magyar kőrűl hassal olvasható 7- ik pontra, patakok. Ilnistse ered felső Viznitzei erdőségből Plosnyi forás

ból le foly a Hribótzi határban - Hlúbókej járok, ered az hátaiban lévő Szpudberech levő forás

ból - Hiipű patak ered szinte ahatárban lévő forásos