Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Sipos Ferenc: Újabb adalékok és források az újfehértói hajdúk történetéhez

Sípos Ferenc ÚJABB ADALÉKOK ÉS FORRÁSOK AZ ÚJFEHÉRTÓI HAJDÚK TÖRTÉNETÉHEZ Először 1989-ben kaptam arra lehetőséget, hogy röviden összefoglaljam az újfehértói hajdúk történetét, s közreadjam a rájuk vonatkozó iratokat.

7 A Helytörténeti tanulmányok VII. kötetében először publikált hat irat - öt a Szabóics-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárból, egy a Magyar Országos Levéltárból - az 1649-1695 közötti időszakban keletkezett. 1992-ben részletesebben foglalkozhattam az újfehértói hajdúk történetével.

2 Korábbi, 1989-es álláspontom korrekciójaként meg kellett állapítanom, hogy Rákóczi Pál megfogalmazása - ő ugyanis a telepítés kapcsán "szabad rác és hajdú vitézek"-rő1 ír - megtévesztő, azt sugallja, hogy külön rác, azaz szerb származású vitézekre és külön hajdú vitézekre gondoljunk, akik együtt akartak áttelepedni Böszörményből Újfehértóra! Holott "szabad rác és hajdú vitézek"en - mint kimutattam - Bocskaitői kapott kiváltságokkal rendelkező, szerb származású hajdú vitézeket kell értenünk. E kiváltságok tették lehetővé, hogy egy tekintélyes főúr (Rákóczi Pál) tárgyalópartnerei lehessenek!

5 Az Újfehértói füzetek 5. számában újra közöltem az 1989-ben megjelentetett hat iratot kiegészítve más, már régebben publikált fonásokkal (Zboró, 1632. július 4. Rákóczi Pál országbíró meghatározza az általa 1630ban Újfehértóra telepített hajdúk szolgálatát, Szerencs, 1663. június 30. Rákóczi László az újfehértói hajdúk szolgálatát szabályozza, továbbá az újfehértói hajdúkra is vonatkozó törvénycikkek 1635-ből, 1647-ből és 1649ből - 1647-ben két törvénycikk utalt Újfehértóra). Összesen tehát tizenkét, az 1632-1695 közötti időszakban keletkezett iratot adtam ismét közre. Az 1992 óta eltelt pár év alatt újabb, még publikálatlan hat darab - úgy látszik ez a szám kísért! - iratra bukkantam az 1648-1671 közötti időszakból. Néhány szót ezekről közlésük sorrendjében: 1. Hogyan sikerült megállapítanom a szerencsi uradalom urbáriumának keletkezési időpontját? Az hatköteg külzetén ez áll: Urbárium Bonorum ad Arcem Makovicza, et Dominia Claustri Lechnicz, Sáros, Mád, Hecze, Szerencs, Onad pertinentium, Comitem condam Ladislaum Rákóczy tangentium. 1648/