Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)
Pál-Antal Sándor: Az erdélyi és partiumi vármegyék címeres pecsétjei
pecséttel lássák el a vármegye (szék) minden törvénykezési vagy nem törvénykezési nyilvános iratát. III. Károly uralkodása idején, a szatmári béke után, Erdélyben elsőnek a délpartiumi Zaránd vármegye kapott címeres pecsétet 1712-ben. Habár akkor már nem tattozott az ún. Paitiumhoz, vagyis Részekhez, mégis - a körülmények adta lehetőséggel élve - megemlítjük, hogy Szabolcs vármegye címerét 1714-ben kapta (de címeres pecsétjére 1729-ben év van vésve), Ugocsa 1715-ben. Bere g vármegye is - pecsétje külső jegyei után ítélve ebben az időben juthatott címeres pecséthez, de erről adatokkal nem rendelkezünk. Isméit viszont, hogy címere 1838-ban újíttatott meg. Szatmár vármegye címerét 1721-ben kapta, pecsétjét 1722-ben készíttette.' 7 Fogaras- és Kővár vidékek Mána Terézia trónra lépte előtt már rendelkeztek címeres pecséttel. Az uralkodónő 1741. évi koronázása alkalmából az erdélyi hatóságok által kiállított hűségeskü oklevélen mindkét vidék pecsétje rajta van. Az általunk reprodukált Fogaras vidéki pecsét annyiban különbözik a hűségeskü levélen feltüntetettől, hogy az utóbbin a pecsétmezőben rögzített címeren levő huszár a csónakban ül és evez, míg az általunk ismertetetten a csónakban áll és karddal tiszteleg. Tehát ez a változat 1741 után készült. Nincs adatunk Bihar és Kiaszna vármegye címeres pecsétjének keletkezésére vonatkozóan. Feltételezzük, hogy ugyan ebből az időből, vagyis a XVIII. század elejéről valók. A belső erdélyi vármegyék és a székely székek az egységes címeres pecsét használatára Mána Terézia uralkodásának első két évtizedében tértek át. Egyébként ez az az idő, amikor a vármegyei ügyintézéssel járó iratkibocsátás kezd rohamosan szaporodni és a bürokratikus ügyintézés meghonosodni. Annak ellenére, hogy a törvényhatóságoknak volt saját címerük, az iratkibocsátás terén nehezen váltak meg régi szokásuktól, amibe beleszólt a beszerzéssel járó tekintélyes költség is. A gyakorlat sürgetésére, de főként központi nyomásra a még "lemaradottak" is áttértek az egységes címeres pecsét alkalmazására. 1741-ben Ujegyházszék kap címeres pecsétet, 79 1746-ban Belső-Szolnok , 1748-ban Doboka és Máramaros. 1751-ben Torda vármegye. 2 " Torda vármegye címeres pecsét használatára beadott igénylése során figyel fel a bécsi udvar arra, hogy Erdélyben még mindig vannak azzal nem rendelkező törvényhatóságok. Ilyen értelemben fogalmazott leiratára az erdélyi főkormányszék 1752. január 24-én kiadott körlevelében utasítja a törényhatóságokat a címeres pecsét beszerzésére. "Felséges Asszonyunk kegyelmes intenciója - szól a körlevél - mely is recenter érkezett rescriptumból kitetszik, az hogy tudni illik minden communitásnak publicum et authenticum sigilluma legyen, mellyel minden actákban és publico nomine emanált expeditiókban élhessen, intimáltatik ezért per praesentes, hogy ha a
