Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Nagy Ferenc: A szabolcsi diákok szerepe a forradalmi eseményekben (1956)

félve a megtorlásoktól. A nyíregyházi forradalmi ifjúság vezére, Dandos Gyula pedig 1957. február 10-én határátlépés közben fejlövést kap és életét veszíti. Témánk szempontjából a forradalom és szabadságharc leverését követő hónapok eseményei, történései is fontosak. Az új hatalom adminisztrációja ugyanis nyilvántartotta sikereit, kudarcait egyaránt. Ezek a források közvetetten ugyan, de tájékoztatnak arról, hogy milyen érzelmi szálak fűzték a forradalmi eszmékhez a szabolcsi diákságot. A Megyei Tanács összesítő jelentése a VB számára 1957. május 9-én arról ír, hogy az ellenforradalmi tevékenység, december és január hónapokban az iskolák területére tevődött át különösen három témában: a hitoktatás, az orosz nyelv tanításának kérdése és az ifjúsági mozgalom szétverése. "A tanórán, különösen az általános iskolák felső tagozataiban egyes tanulók nemegyszer provokatív kérdéseket tettek fel, amelyre több esetben a nevelők nem adtak elég határozott választ. Az ellenforradalmárokat hősöknek tűntetik fel - ilyen eset volt a gyűjtés Rácz tanár úr családja számára.'

77 A hitoktatással kapcsolatos problémák miatt a Kisvárdai Járási Tanács Művelődési Osztályának jelentése panaszkodik 1957. február 1 l-én. "A kisvárdai 2-számú iskola 8. osztályos tanulói Pocsai András tanulót bántalmazták, mert nem iratkozott be hittanra. Voltak olyanok is akik felakasztással fenyegették. Záhonyban Kisgyőri László megyei tanácstag, állatorvos gyerekét is megverték, szintén nem jelentkezett hittanra." 8 A hitoktatásra való jelentkezés nyilvánvalóan a diákok tiltakozásának egyik formája volt, amelyet a szülők motiváltak. A Nyíregyházi Városi Tanács tanulmányi felügyelőjének jelentése 1957. április 27-én az úttörőcsapatok úfjá szervezéséről tájékoztat. "A 2. számú iskolában, nyilván szülői ráhatásra, a többség úttörőellenes magatartást tanúsított. A három ízben megismételt toborzási alkalmakban lehetett látni, hogy mindig csak ugyanazok a tanulók jelentkeztek. A többi iskolában általában kedvezőbb a kép."

7

* A tiltakozásnak sajátos formáját választották a vásárosnaményi gimnázium tanulói. Amikor 1957. március 2-án újra megjelent a középületeken - így a gimnázium falán is a vörös csillag, azt a tanulók leköpdösték, majd lekaparták. Az ügyet magas szinten kivizsgálták és a felelősöket előállították, noha a IV. osztály tanulói igyekeztek mindent letagadni és az ügyet kollektív bűnként kezelni. A köpködés kezdeményezője László Aipád és Dániel Attila tanulók voltak, akikről a vizsgálat kiderítette, hogy a forradalom alatt önként jelentkeztek nemzetőri szolgálatra, sőt mindkettőjüket beválasztották a Nemzeti Bizottságba.