Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Nagy Ferenc: A szabolcsi diákok szerepe a forradalmi eseményekben (1956)

akciókban, akkori szóhasználattal élve rendzavarásokban, melyeknek egy részét pedagógusok szervezték, irányították. Ilyenek voltak az utcai felvonulások, ünnepségek, gyűlések. Másik részük a tanulók spontán megnyilvánulása volt, ami mögött persze nem kell minden esetben politikai tartalmat feltételezni. Leverték az iskola homlokzatáról a vörös csillagot, elégették a történelem és orosz tankönyveket, leszedték a Lenin, Sztálin, Rákosi nevű utcákról a névtáblákat. A forradalmi eseményekben való tudatos és tervszerű szerepvállalásra a nyíregyházi középiskolások mutattak példát. Október 26-án, a délelőtt folyamán tüntető csoport kereste meg a Kossuth gimnázium tanulóit, akik közül többen a tömeghez csatlakoztak. A szovjet emlékműhöz, Pátzay Pál Kozák-lovas szobrához mentek, ahol a szobor ledöntése után egy diákfiú, Dandos Gyula a forradalmi ifjúság későbbi vezetője felolvasta a nyíregyházi diákság 21 pontos követelését. Míg a fehérgyarmati gyűlésen felolvasott és elfogadott 20 pontos követelés teljesen megegyezik a debreceni egyetemisták által összeállított és elfogadott követelésekkel, a nyíregyházi 21 pont több helyen eltért attól, konkrétabb és bizonyos témákat illetően radikálisabb. Nyíltan követeli például a szovjet csapatok azonnali kivonulását, míg a debreceni kiáltvány 18. pontja úgy fogalmaz, hogy "a magyar-szovjet kapcsolatokat, a szovjet hadsereg kivonulásának ügyét, a belügyi és gazdasági függetlenség kérdését, a Szovjetunióban lévő hadifoglyok hazahozatalának az ügyét azonnal rendezzék"/ Dandos Gyula vallomása szerint a nyíregyházi pontokat a debreceni mintájára rajta kívül Vass Sándor középiskolás diák valamint Vasvári István gyógyszerészsegéd állította össze „de benne volt az egész osztály". A fordulatot jelentő október 26-i események zárásaként a tömeg a városháza elé vonult, ahol azt javasolták, válasszanak küldöttséget, amelyik a kormányhoz megy, hogy a nyíregyházi követeléseket előterjessze. A diákság képviselőjeként Dandos Gyula is bekerült a küldöttségbe, és az ő javaslatára Rácz Istvánt, a Vasvári gimnázium tanárát is beválasztották. Rácz, mint a fonadalom egyik vezetője intézkedéseiben számított a diákok közreműködésére. Dandosnak és a vasváris Szatmári Bélának ő adott utasítást, hogy még aznap este szervezzék meg az őrséget. Az őrszolgálatra jelentkezett fiatalok feladata az volt, hogy a városi és a megyei tanács épületében a bejáratnál és a folyosókon teljesítsenek szolgálatot és a megyei Nemzeti Bizottság elnökének, Szilágyi Lászlónak az utasítására igazoltassák az épületbe a belépőket. Az őrség egyes tagjai a későbbi napokban fegyvert is kaptak, a legtöbbször lőszer nélkül, de arra is volt példa, hogy a fegyvert három darab lőszerrel adták át a diákoknak.