Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Dráviczki Sándor: A Nyíregyházi Állami Tanítóképző 1948-1959 közötti története

szakmódszertan tanár és a gyakorlóiskolai tanító együtt készítette elő a bemutató tanítást. A tanulók megfigyeléseikről jegyzeteket készítettek. Később, a "bemutató" után közös megbeszélés volt. Egyéni látogatások során a megfigyelési szempontokat a pedagógia tanár a módszertan tanárral, a gyakorlóiskolai nevelővel együtt állította össze. A megfigyelési szempontokat a következő tárgykörök alkották: - I. osztályban a gyermekek és a tanító munkájának megfigyelése. megismerése. Az iskola külső és belső rendje. - II. osztályban a gyerekek testi fejlődése, magatartási, egészségügyi. rendtartási, didaktikai megfigyelések. - III. osztályban nevelési módszertani problémák megfigyelése. - IV. osztályban didaktikai, módszertani, logikai tételeknek megfelelő megfigyelések. Gyakorlati tanítást a III. és IV. évesek végeztek. A hallgatók otthon előkészületi vázlatot készítve készültek fel a kiadott tananyag tanítására, majd az előkészületi órán pedagógia, szakmódszertan, gyakorlóiskolai nevelők együtt a tanulók előkészületi vázlatát is felhasználva alakították ki a végleges óravázlatot. A tanítót nem jelölték ki előre a tanításra, azért, hogy ezzel is nagyobb előkészületre ösztönözzék a tanulókat/'

7 Mint ahogyan olykor szúrópróbaszei-üen, esetleg más növendékkel folytatták a tanítást. A tanítást követő megbeszélésen bírálatra kertilt sor, ahol elemezték a tanítást, a tervezet lépéseit végig követve. Bírálati sorrend a következőképpen alakult: önbírálat, helyettes tanító bírálata és a csoport tagjainak hozzászólása. Az előkészületi és elemző órán a pedagógia tanáron kívül a szakmódszer tanár (ő órarendtől függően) és a gyakorló általános iskolai tanító is részt vett. A III. évesek általában a gyakorló általános iskola I., II. osztályában évente átlag 3-4, a IV. évesek a III., IV. osztályban átlag 8-9 tanítást tartottak. A gyakorlati tanításban 1951-ben új terminológiát vezettek be. A "mintatanítást" a "bemutató tanítás", a "próbatanítást" a "gyakorlati tanítás", a "bírálatot" a "megbeszélés", a "főbírálót" a helyettes-tanító elnevezések váltották fel/* A gyakorlati képzés döntő hatással volt az egész képzésre. Alapozta és mélyítette a növendékek hivatás és gyermekszeretetét, ezenkívül a szaktárgyi érdeklődést is alakította. A gyerekek közti tevékenykedés megerősítette, tudatosabbá tette az elmélet tanulásának fontosságát, mert "testközelből" érzékelték, átélhették az elméleti ismeretek szükségességét. Az 1956-os forradalom hatása Az 1956-os októberi események következtében az iskolai munkában a folytonosság bizonyos időre megszakadt. A tanítóképzőben október utolsó és november első napjaiban, majd november végén összesen 3 hétig szünetelt a