Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Bukovszky László: A szlovák-magyar lakosságcsere iratai a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárában

sikerült közadakozásból összegyüjteniük. Az áttelepítettek ellátásának átmeneti biztosítására a kirendeltség a Közellátási Minisztériumból kért élelmiszert 500 fő számára. A szlovákiai magyarok elhelyezésének és ellátásának biztosításával egyidőben végéhez közeledett az áttelepülésre jelentkezett szlovákok visszahagyott ingatlanainak az összeírása. Az összeírásokkor készült nyilvántartási ívek alkotják a fond jelentős részét. A tanyánként elvégzett összeíráskor felvett nyilvántartásban szerepelnek a kitelepülök személyes adatai, a visszahagyott ingatlan pontos részletezése úm. házingatlan, gazdasági melléképületek és földingatlan. Az összeírást a magyar és csehszlovák hatóságok együtt végezték. A magyar vagyonösszeúó bizottság 19 tagú volt/

5 A csehszlovák fél tagjait a CSÁB Nyíregyházán székelt 13. számú körzete biztosította. A Nyíregyházán székelt 13. számú körzet Fetterik kirendeltség-vezető irányításával működött/^ A két hivatal - MÁK és a CSÁB - között a kapcsolat kielégítő volt, bár kisebb nézeteltérések az összeírások során gyakoriak voltak. Az áttelepülésre jelentkezett szlovákok névjegyzékét a CÁB készítette el és terjesztette véleményezésre a MÁK-hoz. A MAK kirendeltség néhány esetben egyes személyek áttelepülése ellen kifogást emelt, ha bizonyítható volt az illető személy magyar nemzetisége/

3 A 32. dobozban található jegyzék szerint 1947. április 1 l-e és május 12-e között 24 transzport hagyta el Nyíregyházát a városból és annak környékéről jelentkezett szlovákokkal. Ez alatt az idő alatt ténylegesen kitelepült 637 család - 3 253 személy, visszamaradt 195 család - 999 személy, kvótán kívül pedig 589. Az egyes transzportokról részletes adataink vannak. Ezek a kimutatások 6 pontban elemzik a szlovákok személyi adatait, számadatait, a kiszállított állatállomány mennyiségét, a magukkal vitt gazdasági és ipari felszerelést. A Nyíregyházáról és környékéről kitelepült szlovákok a kitelepített dél-szlovákiai magyarok helyére Léva és Zselíz környékére kerültek/

6 A kitelepült szlovákok helyét a Szlovákiából áttelepített magyarok fokozatosan foglalták el. A kormánybiztos által közölt április 8-i dátum a szlovákiai magyarok érkezéséről nem volt valós, ugyanis a lakosságcsere hivatalosan csak április 12-én vette kezdetét. A Magyarországra tartó szerelvények Párkánynál hagyták el Csehszlovákiát és Szobnál léptek be az új hazába. A szerelvények pihenő, egyben étkeztető és itató állomása Rákospalota-Újpest volt. A további pihenőállomás a pusztaszabolcsi volt, melynek vezetői Györe István és Vajas Károly kormánybiztosi tisztviselők voltak/

7 A két ország között a népeseiével kapcsolatban volt egy nagyon fontos megegyezés, melynek betartására a magyar kormány szervek még Szlovákiában ígéretet tettek az áttelepítésre kijelölteknek. Arról volt szó, hogy a telepítő szervek lehetőség szerint egy