Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Margócsy József: Nyíregyháza nemzet- ill. országgyűlési képviselői 1848-1944 között

nyíregyházi választókat is fel-felkeresi: ilyenkor mindig a Meskó-család Pazonyi /Dózsa Gy./ utcai házában vendégeskedik. Megjegyzendő, hogy Meskó felesége Vidliczkay-lány: ez is magyarázhatja Irányi vonzódását Meskóékhoz. - Innen eredt az indíttatás, hogy 1892-ben, amikor Beniczkynek a töredékidőre szóló mandátuma lejárt. Irányi biztatására Meskó is fellépett, de az 1882. januári választáson még kisebbségben maradt. Ennek az évnek a végén az erre járó és Meskóéknál megszálló Irányi rosszul lett, s rövid szenvedés után meghalt. Az agg harcos ebben a ciklusban a Nyíregyházához hasonló nagyságú Békés város országgyűlési képviselője. A temetésre érkezett békésiek egyöntetű határozattal felajánlották Meskónak Irányi örökét: így aztán a pótválasztáson megválasztották, sőt az 1896-1901-1 teljes ciklusra is. Amikor Bencs László képviselősége végeztével kidőlt az élők sorából, a helyi függetlenségiek nemcsak 1905-ben. hanem 1910-ben is - ellenfél nélkül hozzásegítették a mandátumhoz. - Meskó képviselősége idején a függetlenségiek adják a kormányt, így ő már nem ellenzéki küldötte a városnak. Kiváló tehetsége folytán az országos politika vezető egyéniségei közé emelkedik. 1907-től 1909-ig az Igazságügyi Minisztérium államtitkára Wekerle Sándor kabinetjében. Képviselői munkája is főleg közjogi, igazságügyi, pénzügyi kérdésekre terjed ki; különös sikerrel szerepel a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor. A párt országos szervezetének egyik jegyzője. "Kiváló szónoki képessége, orgánumának kellemesen csengő volta, előadásának ritka folytonossága és szabatossága révén nemcsak szülővárosának határain belül, hanem a képviselőházban is e tulajdonai előkelő helyet biztosítanak számára a szónokok között" - írja róla a város monográfusa, Geduly. Hatvanhat éves, amikor szűkebb hazájában megy

éje első emberévé nevezi ki a király: 1917 júliusában lett szabolcsi főispán s 1918 szeptemberéig töltötte be ezt a funkciót, amelyet eladdig csak arisztokraták, történelmi családnevek dzsentri birtokosai tölthettek be Szabolcsban. - Halálát érezve részletesen végrendelkezett tisztes vagyonáról. Helyi, békési és országos intézményekre köztük az MTA. a Kisfaludy Társaság, a Történelmi Társulatra hagyatékolt nem jelentéktelen összegeket. 11. F

ényes László l\87l-l944/ különféle egyetemeken hallgató, majd újságíró Az Est c. lapnál. Érdeklődése a polgári radikálisok mozgalmához csatolja a háború második felében. Ilyen réven kapcsolódik Nyíregyházához, a Kereskedők és Gazdák Köréhez: itteni ismerősei hívták meg az 1917-ben megüresedett képviselői helyért folyó harcba, miután Meskó László, főispáni kinevezésekor lemondott mandátumáról. Az előcsatározások idején élvezte a kormány támogatását is. Somogyi Gyulával az élen a függetlenségi érzelműek is mellé álltak. Kortesútjain sokfelé megfordult, ügyes szónoklatai, jó kapcsolatokat teremtő látogatásai