Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Pók Judit: Kísérletek a megyék rendezésére a reformkorban

Kossuth 1848, ápr. 2-án teijeszti be a törvényjavaslatot "a megyei hatóság ideiglenes gyakorlásáról", amely fölött hosszú, éles vita bontakozik ki, a municip a listák és centralisták közötti ellentétek újra felszínre kerülnek. A centralisták a teljes központosítás és a megyerendszer megszüntetése mellett érvelnek (pl. Pázmándy Dénes, Szentiványi Károly). A municipalisták a megyékben a centralizáció ellensúlyozóit, a várható abszolutisztikus támadásokkal szembeni védelmet látják. Kossuth szerint a megyerendszer és a felelős minisztérium összeegyeztethető, de élesen bírálja azokat, akik a megyéket, mint a nemesi előjogok bástyáit érintetlenül akarják megőrizni. A következő országgyűlésig, a kérdés végleges rendezéséig is meg akarja szüntetni a nemesek fejenkénti szavazati jogát, ezzel a megyei szerkezetet tisztán népképviseleti alapra kívánja helyezni. Széchényi Kossuth ellen foglal állást, szerinte a népképviselet a magyarságot megsemmisüléssel fenyegeti, annak révén a nemzetiségi teiiileteken a nem magyar elemek a magyar nemzetiség fölé kerekednének. A megyékben tehát a következő országgyűlésig maradjon minden a régiben.

73 Kossuth egyik legnehezebb harcát vívja, és a heves vita során kijelenti, hogy "amely percben a municípiumok megszüntetnek, ő polgára ezen hazának nem lesz"

74 A kibékíthetetlennek tűnő ellentétek Deák közreműködésével az 1848. XVI. t.c-ben oldódnak fel: a törvény a megyei képviselet népképviseletté alakítását elvben elfogadva a legközelebbi országgyűlés elé utalja azt (1 ;{$.). Addig pedig a következőket rendeli: - A legrövidebb időn belül minden megyében közgyűlést kell tartani. - A közgyűlésen szavazattal bírnak mindazok, akik azzal eddig is rendelkeztek, valamint a községek képviselői. - Minden megyében polgári állapotra való tekintet nélkül egy nagyobb számú állandó bizottmányt kell a szokott módon választani. - Ez a bizottmány fogja ideiglenesen mindazokat a jogokat gyakorolni, amelyek a közgyűlést illették. (2.§.)

75 A következő, a XVII. t.c. a tisztújításról rendelkezik, nevezetesen tisztújító szék tartását megtiltja, a megyei tisztségek betöltését ideiglenesen a főispánra, ill. vele egyetértésben a megyebizottmányra bízza.

76 Az 1848. ápr. 29-i végrehajtási utasítás részletezi a törvény legtöbbször elvi álláspontjait. Ápr. 11-től számítva húsz napon belül kell megtartani az első közgyűlést. Még előtte javaslatot kell készíteni a megyék választókerületekre osztásáról. Erre a közgyűlésre a megye minden községe kellő számú képviselőt küldjön, ezt a számot a megye nem határozhatja meg alacsonyan. Az így összeült közgyűlésen az 1848-i törvényeket ki kell hirdetni, az országgyűlési képviselőválasztásra egy központi választmányt kell alakítani,