Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)
Pók Judit: Kísérletek a megyék rendezésére a reformkorban
következően a közgyűlések törvényszékké alakulnak át. Ha pedig a főispán az előbbin elnökölhet, akkor az utóbbin ugyancsak. Vita közben néhányan Sombory Imre melletti bizalmukat nyilvánítják ki, sajnálva, hogy Szabolcsnak olyan adminisztrátor jutott, akinek tiszta élete és pályája nem csekély hatással van a rendekre, de ellenszenvük nem a személynek, hanem hivatalának szól. Végül a tetemes többség véleménye alapján Szabolcs megye eltiltja tisztviselőit és táblabírák az olyan törvényszékeken való részvételtől, amelyen a kormány által kinevezett főispán kíván elnökösködni. Hiszen kormányhivatalnokként az egyébként is igen ingatag alapokon nyugvó bírói függetlenséget végképp megsemmisítené. 48 Szabolcs megye ezen határozatát a következőkre alapozza: - Az 1613. 24.t.c-re, amely a megyei törvényszékek felől rendelkezve felsorolja azokat a személyeket, akik a törvényszéki bíráskodásban részt vehetnek, de a főispánokról semmi említést nem tesz, így kizárja őket a bíráskodásból. Szabolcs megye e törvénynek gyakorlatában van, mert minden közgyűlésen az alispán előterjeszti a törvényszéki táblabírák jegyzékét, akik csak úgy bíráskodhatnak, ha az alispáni kijelölést a megye helyben hagyta. - Az 1723. 56. t.c-re, amely a főispánok igazságszolgáltatás feletti felügyeleti jogát és nem tényleges befolyását törvényesíti. - A királyi leiratban közölt főispáni esküforma különbözik a törvénybe iktatottól, ami ellen Szabolcs megye külön is óvást tesz. - A municipális jogok egyik legfőbb biztosítéka, hogy a megyében csak szabadon választott bírái ítélkezhetnek. - Más megye főispánjának törvényszéki elnökösködése Szabolcs megye ezzel ellenkező félszázados gyakorlata ellenében az itteni főispánoknak hasonló jogot nem adhat 49 Megjegyezzük, hogy ha a főispánok részt is vettek valamikor a bíráskodásban, ez a hatóságuk kb. a XVII. század elejére elenyészett. 50 Szabolcs megye az első, amely törvényszéki elnökösködésük ellen határozatot hoz. Bizonyos közös állásfoglalás kialakítása céljából végzését mind az 52 vármegyének megküldi, a leírásra a jegyzők külön napidíjasokat fogadnak.^ 1 A körlevél élénk visszhangot vált ki, a megyék egész sora tiltakozik hasonlóképpen. Nagyobb részük (Bihar, Ung, Vas, Komárom, Zala, Heves stb.) elhatározza, hogy az adminisztrátori rendszer ügyét, mint sérelmet a következő országgyűlés elé terjeszti. A megyék kisebb része, ahol a főispáni helytartó búja a rendek bizalmát (Tolna, Arad, Nyitra, Bács) Szabolcs megye átiratát félreteszi, vagy mint Fejér megye, ellenkező álláspontot foglal el: elnökösködésüket nem tartja törvénybe ütközőnek, sőt inkább abban gyökerezőnek látja. 52
