Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Pók Judit: Kísérletek a megyék rendezésére a reformkorban

rendet. Az un. adminisztrátori rendszer a kormány utolsó nagy kísérlete Magyarország kormányzási rendjének megreformálására, a közigazgatás újjászervezésére. A főispánokra, a király képviselőire építkezve arra törekszik, hogy azok a megyék tényleges vezetői, egyben a központi államhatalom reprezentánsai legyenek. A rendelet kötelességeiket és hatáskörüket az 1723. LVI. t.c-en és Mária Terézia 1768. évi főispáni utasításán túlmenve úgy szabja meg, hogy a megyei igazgatás minden ágában tényleges szerepet kapnak, annak központjai lesznek.

37 Fizetésüket a régi főispáni fizetés 8-10-szeresére emeli, 5- és 6 ezer Ft-ban állapítja meg (I. és II. osztályú megye) oly módon, hogy ebből 35 megye 1500 Ft-ot, a többi 500-1000 Ft-ot fedez a házipénztárból. Járandóságuk nagy részét tehát a kormánytól kapják, ami világosan mutatja, hogy a kormány hivatalnokai. Afelől is rendelkeznek, hogy akik hanyagok vagy netalán az ellenzék irányában engedékenyek szigorú megrovásban részesülnek, hiszen a fő cél a kormány befolyásának biztosítása, ül. többségének megszerzése a megyei életben.

38 Az új igazgatási rend, alaptörvényeket hagyva figyelmen kívül, a municipális jogokat mélyen sérti, a vármegyei önkormányzatot fenyegeti. A törvények feletti őrködéssel megbízott főispánt olyan kormánytisztviselővé alakítja, aki a megyei életre már nem csupán felügyel, hanem a közigazgatás és igazságszolgáltatás minden ágába közvetlenül és ténylegesen beavatkozik. A kormány rendelkezéseit a megyék mellőzésével, felírási joguk kiiktatásával, presidiálisok által részint maga, részint a megyei tisztviselők által kívánja végrehajtani. Mindezek a változások országgyűlésen kívül, a Kancellárián keresztül, a Helytartótanács törvényes hatóságát kikerülve történtek, azt a sarkalatos törvényt rendítve meg, mely szerint a törvényhozó hatalom csak országgyűlésen, a nemzettel együtt, a végrehajtó-hatalom pedig csak a nemzet beleegyezésével hozott törvények szerint gyakorolható (1790. X.t.c, 1827. Ill.tc.).

39 A megyéknek a rendszenei való szembefordulásához mindezeken túl az is hozzájárult, hogy jó néhány helyen az adminisztrátorok nyíltan pártoskodtak, hogy csak Hontot, Bihart vagy Árvát említsük. A Hont megyei főispáni helyettes (Luka Sándor) a tisztújítást durván manipulálva, az ellenzéket kiszorítva, saját párthíveit juttatta győzelemre. A következő közgyűlést pedig, szintén az ellenzék visszaszorítása okán, törvénytelenül eloszlatta.

40 Hont megye pártolást kérő átiratára Szabolcs, több törvényhatósághoz hasonlóan, felirattal fordul Őfelségéhez, hogy az esetet vizsgáltasa ki, és ha a főispáni helyettes önkényeskedése derülne ki, őt szigorúan büntesse meg, mert az ilyen önkény nemcsak Hont megye autonómiáját, hanem általában a municípiumok szerkezetét, sőt ezen túl az alkotmányt veszélyezteti.

41 Szabolcsot leiratban