Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Pók Judit: Kísérletek a megyék rendezésére a reformkorban

4. A tisztviselők a főkormányzó királybíró előlülése alatt, a választó közönség által, minden előzetes kijelölés nélkül, minden hat évben tartandó választás során szabadon választassanak. Úgy azonban, hogy ha az összes szavazatok felét eggyel meghaladó többség nem születne, a legtöbb szavazatot nyert két egyént a királybíró kijelölve újabb szavazást rendeljen el. Ha mindketten egyenlő számú szavazatot kapnának, a királybíró döntsön. 5. Az ún. tanács kizárólag csak a törvénykezést és az árvák ügyeit vigye. 6. A város közigazgatási dolgai felől a tanács és a választott polgárság a főkormányzó vagy rendes elnök előlülése alatt, teljes nyilvánossággal és a jelen lenni kívánó polgárok jelenlétében (de befolyásuk nélkül) tartandó közgyűlésben intézkedjen. 7. A város gazdálkodási és egyéb apróbb politikai dolgait a tanács és a választott polgárság közül választmányképpen kiküldöttek intézzék. Eljárásukról a közgyűlésnek rendszeresen felelős jelentést tegyenek. 8. Rendszeresen minden hónapban közgyűlés taitassék, de a főkormányzó királybíró időközben is, ha szükségesnek látja, hirdethet azt. A pénztárak megvizsgálásáról és minden, a közgyűlést a közigazgatási jogból eredően illető ellenőrzésről is rendelkezhet.

30 Szabolcs megye szerint ha ezen elvek alappján történik a városok rendezése a "nemzetiséget és az alkotmányt veszélyeztető elemek" (németajtú polgárság, kamarai függés) túlsúlyát ellensúlyozni lehet, és országgyűlési szavazati jogukat illendő módon fel lehet emelni. Az e tárgyban az országgyűlés által kiküldött választmány javaslatával, azaz 16 szavazattal szemben azonban Szabolcs csak nyolcat kíván adni nekik. A törvényjavaslat, amely egyébként a városi autonómiát igen széles alapokra helyezné, minden polgárnak választójogot adna, a főfelügyelet kérdésében kudarcba fullad, és a megyei rendezés ügyéhez hasonlóan, nem születik törvény belőle.

31 * Az 1840-es években a kormány részéről is különféle tervezetek, elképzelések születnek a megyék rendezésére vonatkozóan. Habár a kormány folyton arra hivatkozik, hogy a szakszerűbb, hatályosabb igazgatás a kor igénye, a törvényhatóságok elleni támadás, a municipális jogok korlátozására való törekvés valódi oka azonban az, hogy sem az alsótáblán, sem a megyékben nem rendelkezik többséggel. Az 1844. év második felében nyilvánvalóvá válik szinte mindenki számára, hogy az országgyűlés nemcsak a megyei rendezés ügyében, hanem a legtöbb "korkérdésben" is kézzelfogható eredmény nélkül fog végződni. Metternich