Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Pók Judit: Kísérletek a megyék rendezésére a reformkorban

legnagyobb súlyával terheltessék. Aki pedig a terembe bármiféle célból fegyverrel vagy valamilyen sértő eszközzel lép, 500 Ft-tal büntettetik. b. Aki csoportokkal azért lepi meg a gyűlést, hogy ott lármával vagy egyéb rendetlenségekkel a tanácskozást gátolja, a főnök egy évi rabsággal és 1000 Ft-tal, minden rendetlenkedő pedig fél évi rabsággal és 500 Ft-tal büntettessék. c. Aki a tanácskozási teremben ittasan jelenik meg, a tanácskozásból kirekesztendő és 24 órára (kijózanodásig) elzárandó. Ha semmi újabb rendetlenséget nem követ el 100 Ft bírsággal büntettessék. d. Ha az elnök követne el hasonló kihágásokat, vagy részrehajlása és páitoskodása által adna okot a rendzavarásra, büntetése kétszeres legyen. e. Az elnök a fenti rendeletek megtartására és megtartatására felelet terhe alatt köteles felügyelni. Ha a tiszti főügyész a kihágások ellen, elnöki felszólítás ellenére, panaszt nem tesz. hivatalától fosztassék meg.

16 Szabolcs megye rendéi ebben, a választó- és közgyűlésekre vonatkozó, kimerítően részletes utasításban a kihágásokat illetően rendkívül szigorú szankciókat állapítanak meg, még az országgyűlés előtt lévő törvényjavaslaton is túlmenően. Ennek oka minden bizonnyal az 1836. évi véres tisztújításban és mas hasonló botrányokban, az elfajuló korteskedésekben rejlik. A megyei kihágásokra vonatkozó törvénytervezet megalkotására, mivel azt a királyi előadások is az országgyűlés feladatául jelölték ki, az alsótábla egy választmányt állít fel, amelynek javaslatát 1844. március közepén hosszan tárgyalja az országgyűlés. A törvénytervezet és annak alsótáblai vitája nagy fontossággal bír, mivel a megyei kihágásokon túllépve a megyei rendezés ügyére is kiterjeszkedik.

17 Habár Szabolcs megyének igen kimentő, a már fentebb ismertetett utasítása van a megyei kihágásokra vonatkozóan, mivel azonban a választmány törvénytervezete ezen túlterjed, újabb pótutasítással látják el követeiket (Bónis Sámuel és Erőss Lajos). A törvényjavaslat a tisztújítás rendjére, ill. a jelölésre egy ún. konferenciát vagy tanácskozmányt kíván felállítani, melynek tagjai egyrészt minden, a megyében birtokos táblabíró és azok a tisztviselők, akik az adott tisztújításon hivatalt nem vállalnak, másrészt a választók képviselői, akik tíznél kevesebben, ötvennél többen nem lehetnek. Akiket ez a konferencia jelöl, azokat a főispán is tartozik kijelölni. Ez az intézkedés a kormánynak a tisztújításokba, vagyis a megyei életbe történő beavatkozásának elhárítását célozza, amennyiben a főispáni jelölést korlátozza.