Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Pók Judit: Kísérletek a megyék rendezésére a reformkorban

kisnemesség bevitele már nemcsak követválasztásra, tisztújításra, hanem egyegy fontosabb (reform)kérdés eldöntésére is. Az elcsábított, megvesztegetett tömeg a szabad választást és tanácskozást veszélyezteti, és Horváth Mihály szerint "így visszaélve a törvényhozásban való részvétele jogéival, öngynlkos kezet emel maga ellen mámorában".

14 Az állandó botrányok, rendetlenségek a megyék rendszabályozását elengedhetetlenné teszik. Az 1843. máj. 18-án megnyitott országgyűlés elé a királyi előadások tűzik többek között feladatul, mind az ellenzék, mind a kormánypárti körök legnagyobb megelégedésére, a megyei kihágások elleni törvény megalkotását.

15 A propositiok e pontjára vonatkozóan Szabolcs megye nagyon részletes tervezetet dolgoz ki, melyet utasításul ad követeinek. E szerint a "választási és tanácskozó gyűlésekben a kellő rend biztosithatása végett" gondoskodni kell: 1. Az elnöki kötelességek meghatározásáról és az ingerültségre okot szolgáltatható elnöki önkény korlátozásáról. 2. A pártok alakulásának megakadályozásáról és fékentartásáról. 3. Arról, bogy mindaz, ami a rend fenntartásához szükséges, az elnök és az erre a feladatra rendelendő tisztségviselők által biztosítva legyen. A három fő gondolatot ezután részletesen taglalják. 1. Elnöki kötelességek a. A főispán a választási határidő kitűzésétől a választás végeztéig köteles a megyében tartózkodni. b. Kötelessége a tisztválasztást megelőzően tanácskozást tartani, s azt, aki mellett ott a közbizalom megnyilvánul, kijelölni.A tanácskozásban pedig, minden előzetes meghívás nélkül, azok a táblabírák vehetnek részt, akik hivatalt vállalni nem akarnak. Aki a tanácskozásban megjelenik, az a jelölésrőli lemondásnak tekintendő. A hivatalt vállalni nem akarók közül kirekesztődnek továbbá azok is a tanácskozásból, akik gyermekeiket vagy más első fokú rokonaikat kívánják jelöltemi. c. Ha felkiáltás útján az általános többség nem vehető ki, a kisebbség kívánságára is köteles az elnök a választást szavazásra bocsátani. A szavazás mindig titkos, az olvasni nem tudók kívánságára, ha a szavazatszedésre rendelt ládákat megkülönböztetni nem tudnák, a küldöttség két felelős tagot nevez ki, akik a szavazó előtt a jelöltek nevét a ládákon elolvassák, s az olvasott neveknek megfelelőket megmutatják, azután pedig a szavazni kívánót magára hagyják. d. Ha a főkormányzó akár a közvéleménnyel való ellenszegülés, akár részrehajlás vagy pártoskodás által a beléje helyezett bizalmat kijátszana, vagy lépései, rendeletei, mulasztásai által szándékosan rendzavarásra adna alkalmat, 5000 Ft-ig terjedő pénzbüntetéssel terheltessék. Különösen