Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Mező András: A patrociniumi helységnevek keletkezése

Lauren fia Bogomerius úgy kap IV. Bélától egy lakatlan erdőt irtásra és betelepítésre, hogy köteles a földön a király és utódai lelki üdvéért Szent Eustachius tiszteletére kápolnát építeni (Szent-IványLevt. 16). A Kisbucsan-\ nemesek 1307-ben azért kapnak engedélyt arra, hogy Szent Margit szűznek kápolnát vagy imaházat létesítsenek, mert falujuk messze esik a Maniga-i Szent György-egyháztól (AOklt. 2: 120). Szintén az anyaegyháztól való távolság miatt nyernek jogot 1308-ban a Korcha-i nemesek, hogy helységükben felépítsék Szent Miklós hitvalló kápolnáját, de temetkezési helyük továbbra is a kegyúri jogon hozzájuk tartozó Workund-x Szent Jakabegyház legyen (AOklt. 2: 137). A távolságot méltányolja 1308-ban Pál szepesi prépost is, amikor megengedi a Szepes megyei Lökházán lakó nemeseknek, hogy felépüljön imaházuk Szent János apostol és evangélista tiszteletére, ugyanakkor azonban meghatározza a Verbo-i Szent Servacius-anyaegyházzal kapcsolatos kötelezettségeiket (AOklt. 2: 150). A tulajdonosok kérésére 1309ben azért járul hozzá Tamás érsek, hogy a Zólyom megyei Zolnán Szent István vértanúnak kápolna épüljön, mert népeik itt elszigetelten fin quo hererno) élnek (AOklt. 2: 321). A gömöri Nehe váijobbágyi eredetű nemesei a Mindenszentek tiszteletére állított kápolnájukban (1318-ban) önmagukat és javaikat akarják a nyugtalan időkben oltalmazni fut se ipsos ... in predicto oratorio cum sms rebas conservare possent), kötelmeik megszabása után a gömöri esperestől meg is kapják a hozzájárulást (AO. 1: 451—3; vö. Gy. 2: 529). A Vas megyei Szelestén a birtokos család Szent István protomártírnak emelhetett imaházat 1318-ban Miklós, győri püspök engedelméből (1318: HO. 3: 104—5; vö. Ortvay: EgyhFöldl. 2: 811). A Heves megyei Bene birtokból kiszakított Weresmarth földön 1304 után úgy keletkezhetett az Aba nembeliek adománya révén pálos kolostor, hogy a Visontha-x Szent Kereszt-egyház Lajos nevű papja a szerzeteseknek már korábban remetehelyül Keresztelő Szent János és Sixtus pápa tiszteletére kápolnát létesített (AOklt. 1: 277). 3. A címválasztás motívumai az esetek többségében valóban kideríthetetlenek, nem látszik azonban meddő próbálkozásnak az, hogy bizonyos befolyásoló, egymást olykor keresztező és erősítő tényezőkre mégis rámutassunk, s több-kevesebb meggyőződéssel belássuk szerepüket. A következőkre gondolhatunk: a) A védőszent ünnepe megtartásának kötelező előírása. Ismeretes, hogy I. László király ún. I. törvénykönyvének 38. cikke meghatározza azokat az egyházi ünnepeket, amelyeket hazánkban meg kellett ülni: karácsony. Szent István vértanú, Szent János evangélista, Aprószentek, circumcisio, vízkereszt, Gyertyaszentelő Boldogasszony, húsvét, Szent György, Szent Fülöp és Jakab, a Szent Kereszt feltalálása, áldozócsütörtök, pünkösd, Keresztelő Szent János, Szent Péter és Pál, Szent Jakab, Szent Lőrinc, Nagyboldogasszony, Szent István király, Szent Bertalan, Kisboldogasszony, a Szent Kereszt felmagasztalása, Szent Máté, Szent