Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Foltin Dezső: A Kárpátaljai Területi Állami Levéltár beregszászi részlegének iratai

A Perényi család levéltára. Nagyszőlős. F-60, opisz 4, egység-4180 /14001944 évekről/. A Perényi család levéltárát a XV-ik század elejétől Máramaros megye főispánja Perényi Péter és nemesi földbirtokos testvérei Imre és Gábor nyitják meg. Perényi Imre 1397-ben főpohárnok, 1412-ben titkos kancellár, a sárkányrend tagja. Megemlítendő, hogy 1321-től 1944-ig közel 50 főispán került ki a nemzetségből. A család férfi tagjai évszázadokon keresztül országgyűlési képviselők. A család birtoka kiterjedt Ugocsa, Bereg és Máramaros megyékre. A családi levéltár legrégibb iratai közül néhányat megemlítek: - 1400-1450. Ismeretlen szerző feljegyzései, amelyek a kassai minorita kolostor Perényiek általi alapítását bizonyítják. - 1414. Zsigmond király oklevele Perényi Péternek Máramaros megye főispánjának, melynek értelmében ő és örökösei jogot kapnak az arany és az ezüst szabad bányászására saját birtokukon. - 1417. Beseny István földjének elzálogosításáról Perényi Gábornak való tartozása miatt. - XIV. század első fele. Ismeretlen szerző feljegyzései a Szamos - Beti és Pete családok vagyonának átadásáról a Csáky családnak. - 1492. Ugocsa megye értesítése Bánfi Borbála fertősalmási lakos adósságának törlesztéséről Perényi János özvegyének Károlyi Krisztinának a javára. - XV. század vége. Ismeretlen szerző feljegyzései II. Ulászló magyar király adományairól a leleszi konventnek. - 1514-1674. Iratmásolatok a Perényi család földbirtokainak állapotáról Turterebesen, Sásváron és más falvakban. - 1517. II. Lajos magyar király rendelete Perényi Imre királyi helytartónak és örököseinek tiszteletbeli kitüntetéséről. - 1525. Perényi Krisztina levele Perényi Imréhez. - 1526. VI. Alexander római pápa bullája a parasztszármazású katonák bűneinek feloldásáról, akik a törökökkel folytatott háborúban harcoltak. A Pribék család levéltára. F-777, opisz 1, egység-362 /1346-1900 évekről/ A Pribék nemesi család terjedelmes birtokkal rendelkezett Ung megye területén. A családi levéltárban megtaláljuk azon királyi adományozó okleveleket, melyek bizonyítják birtokuk gyarapodását. így például: I. Ferdinánd király 1553-ban birtokot adományoz nemes Pribék Józsefnek Egervára hősies védelméért Kapós járás Ung megye területén. 1628-ban II. Ferdinándtól a királyság hűséges szolgálataiért Pribék Miklós részesül birtokadományozásban.