Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)
Kiss András: A Kolozsvári Állami Levéltár Szatmár vármegyére vonatkozó iratai
örökösként kerülhetett Kemény János iratai közé az a Panyolán március 24-én kelt szerződés, amelynek értelmében Kállay György és felesége Csomaközy Zsuzsanna 1,000 forintot kölcsönzött Lónyay Zsigmondnak Bereg vármegye főispánjának, aki ezért átadja - visszavásárlási joggal - pusztadaróci, lázári, darai és homoki birtokait. Kállay György birtokátruházásaival együtt kerülhetett a Kemény levéltárba az az 1640. február 5-én Kászonban kelt irat, amelyben Varga Pál és Mihály kászoni tizedesek igazolják, hogy Kállay György és felesége Csomaközy Zsuzsanna egy szőlőt örökölt, valamint a Bercsényi Zsuzsanna tulajdonába levő litvai várra vonatkozó 1637 és 1641 közötti számadások.^ 3 Nem hiányoznak Kemény János és Kállay Zsuzsanna levéltári anyagából a Kállay család örökösödési ügyeire vonatkozó XVII. század derekáról származó iratok sem. Ilyen az a Petneházán 1640. március 30-án kelt megállapodás is, amelyet a család tagjai a Kállay Miklós után maradt Napkor, Kállósemjén, Kiskálló, Bagos, Oros, Nyírtura, Tiszalök, Tiszaeszlár és Székely birtokok és a napkori udvarház dolgában kötöttek. Összefüggnek az örökösödési ügyekkel az 1650. június 10-én Fogarasban kelt meghatalmazások is, az egyikben Kemény Jánosné Kállay Zsuzsanna meghatalmazza nővérét Perényi Zsigmondné Kállay Klárát, hogy képviselje őt a családot illető örökösödési ügyben, a másikban férjével ugyanebben az ügyben felhatalmazást ad Barna Györgynek és Klobusoczki Andrásnak. Ez utóbbi ugyanez év június 24-én már Patakról tájékoztatja Kemény Jánost az örökösödési perekről, augusztus 18-án pedig Panyoláról Kállay István özvegye Kamuthy Ilona ír neki a Kállayak közötti osztályról és a bejelentett ellentmondásokról. 24 Ezekkel az örökösödési ügyekkel függhet össze a Kemény János kérésére 1642. február 25-én Gyulafehérvárt I. Rákóczi György által átírt 1600. október 21-én a Leleszi Konvent előtt kötött egyezség Szaniszlóffy Báthory Péter és Kállay Katalin Szaniszlóffy Báthory Zsigmondné között Sommályt, Krasznát, Szinérváralját, Mezőszabolcsot illetően és az a felhatalmazás is, amit Kállay Zsuzsanna adott a gyulafehérvári káptalan előtt fiainak Simonnak és Ferencnek.25 A Kállayakkal való családi kapcsolatokra utal egy 1636. november 17-i irat a Kállayaknak 9 forintért eladott szőlőről és az az 1639. december 8-án kelt záloglevél arról a három jobbágyős házról, amit Kállay István Vámfaluban, Terepen és Bikszádon zálogosított el 100 forintért Kemény Jánosnak.26 Felesége nővére: Perényi Zsigmondné Kállay Klára révén Kemény János atyafiságba került a Perényiekkel is. Perényi Zsigmond és felesége már 1634. február 17-én Halmiban kelt záloglevelük szerint elzálogosítja Kemény Jánosnak udvarait, Szinérváralját, Pallagot és Vámfalut, amit 1636. február 4-én egy Kemény János és Perényi Gábor között Halmira és Udvarira vonatkozó csere követ. Kállay Klára pedig 1642. december 23-án arra kéri sógorát, hogy adjon el neki egy telket Szinérváralján, majd közbenjárását kéri a fejedelemnél férje hadmentesítéséért.
