Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Gottfried Barna: Egy hitbizomány széthullásának anatómiája. A Dessewfry-hitbizomány: 1879-1939

jelentettek, együtt azonban szinte kilátástalan helyzetbe hozták az 1924-től birtokos Dessewffy Aurélt. Ezek a terhek az évjáradékokkal, kegy- és nyugdíjakkal, kegyúri kötelezettségekkel mintegy hétmilliárd K-át tettek ki. Az egyetlen megoldást csak egy újabb, sikeres hitelkonstrukció jelenthette, 1927-ben gr. Dessewfíy Aurél húszmilliárd K-ás kölcsön felvételének engedélyezését kérte a hitbizományi bíróságtól. 13 Még abban az esztendőben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület 280 000 aranydolláros törlesztéses kölcsönt folyósított a hitbizományi birtokosnak, ez elegendőnek látszott a hétmilliárd K-ás tartozások rendezésére, ül. a legszükségesebb beruházások elvégzésére. Azonban itt már nem csak erről volt szó, hiszen a gr. Dessewffy Aladárnak és vejeinek "áldásos" tevékenységeként megindított perek még ekkor is folytak, anyagi vonzataikban is súlyos terhet jelentve a hitbizományra nézve. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a birtok legnagyobb része 1924 előtt haszonbérbe lett adva, emiatt gr. Dessewffy Aurél lehetőségei igen korlátozottak voltak. Nem maradt számára más megoldás, mint a hitbizomány teljes vagy részleges feloldásának kieszközlése a kormányzónál. Gr. Dessewffy Aurél azonban ezt a lépést sem tehette meg önállóan, egyezséget kellett kötnie a hitbizománnyal és egymással szemben is fantasztikus mértékű követelésekkel előálló családtagokkal. Csak egy példát szerének most megemlíteni: az 1924-ben - gr. Dessewffy Aladár lemondását megelőzően kötött szerződés értelmében ha a hitbizomány feloldásra kerül, akkor a birtok 50 %-a gr. Dessewffy Aladárt illeti meg. Ha a megoldás ilyen alapállásból indult volna ki, akkor a birtokos, a családtagok, ül, a hitelezők követeléseit képtelen lett volna rendezni. Sikerült azonban 1928-ban az érdekelteknek olyan egyezséget kötniük, amellyel - betartása esetén -, normális gazdasági viszonyok között lehetőség nyílt a feloldás végrehajtására. 1

4 Ezek után gr. Dessewffy Aurél feloldási tervezetet készített és az egyezségkötőkkel együtt -felségfolyamodvány útján - kérték a hitbizományi birtok egy részének felszabadítását. 1929. IX. 30-án az államfő - legfelsőbb elhatározással - 11 475 kh-nyi területet oldott fel a hitbizományi kötelék alól. A következő feltételekkel: - a perek beszüntetése, - a haszonbérleti szerződések felbontása, - a hitbizomány megmaradó területeit a kegyúri terhektől, iskolafenntartástól, kegy díjaktól, évjáradéktól mentesíteni kellett. 1

5 Milyen mértékű terheket jelentettek ezek a feltételek a hitbizományra nézve? A perköltségek 1929-ben 1 157 355 P-re rúgtak. Gr. Dessewffy Aurél egyik - az 1930-as évek elején írott - levélben arról szólt, hogy Porkoláb Zoltán nyíregyházi ügyvédet 175 kh földdel ki lehetett volna elégíteni. A perek további következményeként, ül. a haszonbérleti szerződések felbontásának kieszközlésére