Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)
Gottfried Barna: Egy hitbizomány széthullásának anatómiája. A Dessewfry-hitbizomány: 1879-1939
Gottfried Barna EGY HITBIZOMÁNY SZÉTHULLÁSÁNAK ANATÓMIÁJA. A DESSEWFFY-HITBIZOMÁNY: 1879 - 1939 Az ún. Dessewffy-hitbizományokat gr. Dessewffy Kálmán alapította 1867-ben Lajos és Miklós nevű fiai javára. Az alapító okirat 1 szerint a két kötött forgalmú birtokot az alapító halála után kellett volna felállítani, ez az esemény azonban még életében 1877-ben megtörtént. Gr. Dessewffy Lajos az első, gr. Dessewffy Miklós a második hitbizomány birtokosa lett. Őket haláluk után elsőszülött fiaiknak kellett volna követniük. Gr. Dessewffy Lajos azonban már 1878-ban utód nélkül - elhalálozott, így a két birtoktest - az alapító rendelkezéseinek megfelelően - egyesült öccse Miklós kezében.2 Az egy kötött forgalmú birtokká összeolvadt birtoktestek helyéről, nagyságáról, kataszteri tiszta jövedelméről a hitbizományi leltárak vallanak. 3 Az említett kategóriák és a hozzájuk rendelt adatok egyértelműen mutatják a Desseffy-hitbizomány felbomlásának kezdő- és végpontját. Hiszen, míg 1879-ben tizenegy község - Balsa, Kaszaper, Mád, Nagykálló, Nyírbéltek, Nyíregyháza, Nyírgelse, Oros, Tokaj, Vencsellő egyes határrészei, mintegy 25 567 kh, 63 332 Ft kateszteri tiszta jövedelemmel tartoztak a birtokhoz, addig 1939-ben csak Nyírbéltek és a Vencsellőhöz tartozó érháti gazdaság, összesen 5 702 kh, 17 618 K tiszta jövedelemmel. A kötött forgalmú Dessewffy-birtok területe, mint az adatok mutatják hat évtized alatt az 1/5-részére csökkent. Kisajátítások, csereszerződések, az Országos Földbirtokrendező Bíróság vonatkozó határozatai és nem utolsó sorban a hitbizomány - kormányzói legfelsőbb elhatározással történt - részleges feloldása jelentette a nagybirtok széthullását. Az okok igen sokrétűek: gazdasági, gazdálkodási gondok, a politikai környezet negatív hatásai, politikai döntések és személyi jellegű problémák együtt vezettek a hitbizomány területének összezsugorodásához. Mikor kezdődött el ez a folyamat? A Nyíregyházi Királyi Törvényszék iratai azt bizonyítják, hogy az 1920-as években. A problémák gyökerei azonban visszanyúlnak a XIX. századba. Az ebben az időszakban készített épület- és eszközleltárak egy rosszul kezelt, elhanyagolt, tőkehiánnyal küszködő nagybirtok képét mutatták. Ezen a helyzeten csak komolyabb mértékű tőkebefektetéssel lehetett változtatni. Mivel a hitbizományhoz pénztőke nem tartozott, az egyetlen járható utat a hitelekből finanszírozott beruházások jelenthették. Gr. Dessewffy Miklós 1878-ban 320 000 Ft-os 1881-ben 300 000 Ft-os aranykölcsönnel terhelte meg a
