Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Bukovszky László: A szlovákiai levéltári rendszerről

Az első három csoport fondjai érdemelnek számunkra említést. Az "A" csoportba az egyes nemesi családok és az uradalmak levéltárai által képzett fondok találhatók. Ezekben a fondokban található iratok nagyrésze a törénelmi Magyarország egész területére vonatkoztathatóak. Ezen belül meg kell említeni a Zay és Erdődy és az Eszterházy család levéltárának anyagát. A fondokban értékes adatokat találhatunk Magyarország és az egész közép-európai régió történetére, a török hódoltság idejéből a 16.-17. századból, Horvátország, Szlavónia és Dalmácia had- és gazdaságtörténetéből, valamint a rendi felkelésekről is. A "B" csoportba az egyházi intézmények, a "C" csoportba viszont a hiteles helyek levéltárai vannak besorolva. Gazdag anyagot nyújtanak a középkor kutatók számára. Említést érdemel a jaszói, a leleszi és a váradhegyfoki apátság levéltára, valamint a hiteles helyként szerepelt pozsonyi és szepesi káptalan, illetve a leleszi, jászói és a garamszentbenedeki konvent iratanyaga. A Szlovák Nemzeti Levéltárban található anyag mennyisége 33 000 folyóméter. A másik központi szintű levéltárunk, a Selmecbányái Központi Bányászati Levéltár fondjait a felvidéki bányavárosok területén működött, illetve még működő bányák iratanyagai alkotják. A második kategóriába sorolt levéltárak a területi levéltárak a leglátogatottabb levéltár- típusok Szlovákiában. A volt történelmi megyék anyagát őrzik és tárják a hazai és külföldi kutatók elé. Megjegyzem, hogy egyes területi levéltáraink részben magyarországi vonatkozású megyei anyagot is őriznek. Az új államhatárok meghúzásával számos megyét ketté szabtak. Amennyiben a volt megyei székhely Csehszlovákia területére esett, akkor természetesen a megyei anyag Szlovákiában található. Két példa az elmondottakra. A volt Komárom megye a Duna két oldalán /északi és déli/ terült el. Mivel a trianoni békeszerződés a megye északi részét Csehszlovákiának ítélte a volt megyei székhellyel, így a megyei anyag Nyitrán a Területi Levéltárban kutatható. Egy másik. Ugyanez vonatkozik a volt történelmi Abaúj vármegyére is, melynek anyaga a kassai Területi Levéltár tulajdonát képezi. A megyei anyagokon kívül a legkeresettebb fondokat az egyházi anyakönyvek képezik. Szlovákiában ugyanis az 50-es években az összes egyházi anyakönyvet felekezettől függetlenül - összegyűjtötték és később a már említett 7 területi levéltárban helyezték el. A területi levéltárak által nyújtott genealógiai szolgáltatásokra főleg Nyugat-Európából tartanak igényt, ez jelentős bevételi forrása a minisztériumnak. A múltban a legjobb szlovákiai levéltárosok dolgoztak ezekben a levéltárakban, azonban mára kezdik elveszteni régi pozíciójukat. A harmadik kategóriába a járási levéltárak tartoznak. Az 1960-ban történt területi átszervezést követően Szlovákia területén 35 járási levéltár jött létre, ugyanis megszüntették a kis járásokat, s helyüket az un. nagy járások foglalták el.