Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Balogh Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei család- és irodalomtörténeti okmányok a Nagybányai Állami Levéltárban

Régisége miatt elsőként az Irinyi család levéltáráról kell említést tennem. A Nagykárolyhoz közel fekvő Iriny nevezetű helység neve 1279-ben bukkan fel okiratanyagunkban, de a falu nevét felvevő család megőrzésünkben lévő első oklevelét még 1264-ben datálták.

1 A család főként Szatmár és a XVIII. század közepétől Szabolcs megye körzetében serénykedett, de Zsigmond nevezetű tagjaként II. Rákóczi Ferenc idejében fejedelmi biztost is adott a hazának.

2 A család főként Nagykároly környékén szerzett birtokokat, de 1479-től Derzs, Kántorjánosi és Hodász is az övék, 1650-től pedig Pátyod, Mátészalka és Csaholy, 1770-ben Győrtelek, Kocsord, Nyírmeggyes, Ópály, Parasznya és Sándorfalu nevezetű Szatmár megyei helységekben, 1784-ben pedig Jármin szerzett részbirtokokat. A középkori Szabolcs megye területén Gyulaházán 1427ben zálogbirtokot, 1658-ban Újfehértón, 1770-ben Gebén és ezzel párhuzamosan Karászon, Őrmezőn és Ramocsán szereztek birtokot. Az utóbb említett helységekre vonatkozó okiratok eredeti vagy hitelesített átirat formában már 1328-tól kezdődően jelen vannak az Irinyi család levéltárában, nyilván az érintett birtokok ekkor még más családok tulajdonában voltak.

3 Az Irinyi család levéltárából 1902-ben Irinyi Irinyi István összeállításában egy 65 lapos, nyomtatott ismertető jelent meg, amely egyben az 1,10 folyómétert felölelő anyag legfőbb nyilvántartása is. A fenti családdal azonban abban a gyűjteményben is találkozunk, amelynek anyaga 1880 körül került Szabolcsból Máramarosszigetre. A ma összesen 626 leltári egységet felölelő és az 1545-1902-es időszakban keletkezett okmányok, peres iratok, számadások és kivonatok akkor Petrovay György Máramaros vármegyei levéltárosra, a Turulban 1887-től többször is jelenlévő genealógusra voltak bízva. Az anyag egy része egy, a XIX. század közepén készült "Elenchus" alapján, családonként fasciculusokra volt bontva és rendezve. Ez az elenchus az anyag egy kisebb részének ma is nyilvántartásául szolgál. Minden fasciculus egyegy család köré van csoportosítva. Készítője, mielőtt egy újabb anyagcsoport ismertetésére térne át, egy genealógiai táblázattal zárja le a fasciculusba sorolt okiratok felsorolását. Az ebben megtalálható 234 eredeti levéltári anyag 1724 és 1841 közötti években íródott

4 A többi 392 darab 1545 és 1902 között datált anyagnak azonban semmiféle nyilvántartása sem volt, ezeket családok szerint megkísérelt csoportosításban több mint egy évtizeddel ezelőtt e sorok írója vette nyilvántartásba. A továbbiakban is, a főként genealógiai kutatásoknál hasznosítható anyag leggyakrabban előfordult családneve: Ábrányi, Ákos (főként ugocsai), Bélaváry, Derzsi, Eördög, Erős, Ibrányi, Irinyi, Kállay, Kolláth (Ung), Mellit (vagy Millith), Nyáry, Petrovay és Vay, akiknek birtokai a mai SzabolcsSzatmár-Bereg megye területén Aranyoson, Bánházán, Jákón, Jánkon, Kisvárdán, Bezdéden, Eszenyén, Gemzsén, Gyürén, Kopócsapátin, Madán, Nagyvarsányon, Nyírábrányon, Papon és Petneházán voltak. 5