Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Foltin Dezső: A Kárpátaljai Területi Állami Levéltár beregszászi részlegének iratai

- 1526. Mária királyné oklevele a boboviscsei Szerencse Jánosnak, amelyben engedélyezi Szerencse falva megalapítását és 12 évre felszbadítja az új falu lakóit az adófizetés alól Sajnos a felsorolt királyi oklevelek csak másolatban maradtak ránk. A kolostor szerzetesei évszázadokon keresztül aktívan foglalkoztak vallásfilozófiai, teológiai és vallástörténeti kérdésekkel. Ennek köszönhetően a kolostor levéltárában őrizzük tanulmányaikat. Említésre méltóak a szerzetesek által írt nagyünnepi szertartásoknak levezetési rendje, prédikációs szövegei, vallásos versei. Levéltárunkban találhatók még az Ungvári és Beregszászi református egyház vezetőség levéltárainak töredékei 1891-1928-as évekről. Úgyszintén a Beregszászi és Huszti Zsidó egyházközség iratai. A főispáni levéltárak ismertetése alkalmával szándékosan nem említettem meg a Rákóczi vezette szabadságharc /l703-1711/ idejéből való iratokat, mert ezekről külön, most szeretnék röviden beszámolni. A beregszászi levéltárban őrzött kuruc kori dokumentumok többé-kevésbé részletes képet tárnak elénk a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcról /17031711/. A magyar történelem e fontos mérföldkövéről mintegy 900 irat tanúskodik, nagy részük a beregi, ungi és ugocsai fősipáni hivatalból maradt ránk. Ezt az adattárat egészíti ki a munkácsi görög katolikus püspökség és a máramarosi öt koronaváros levéltára, amelyek ugyan kisebb mennyiségben, de szintén tartalmaznak leveleket a szabadságharc korából. Hangsúlyozni szeretném az iratok számát, amelyek közvetlenül az 1703-171 l-es szabadságharc menetét és gazdasági hátterét vázolják. Az említett kilencszáz iraton belül a szabadságharc vezéreinek aláírásával ellátott levelek száma négy és fél százra tehető. Kutatásaink jelenlegi állása szerint II. Rákóczi Ferenc saját kezű aláírásával - 164, Károlyi Sándoréval - 97, Bercsényi Miklóséval - 40, Eötvös Miklóséval - 70, Palocsay Györgyével - 25, Krucsay Mártonéval - 20 dokumentum maradt ránk. Ezenkívül, ha kisebb számban is, fellelhetők Forgács Simon, Buday István, Orosz Pál, Pekry Lőrinc, Csáky István, Bertóty Ferenc, Keczer Sándor és Galambos Ferenc által aláírt rendeletek is. Az iratok kb. 15 százaléka latin nyelvű, a korabeli írásmód és a papír sajátos korróziója miatt olykor nehezen olvasható. Számos latin szóval találkozunk a magyar szövegben is, folyékony olvasásuk elsősorban latin tudást és nagy rutint igényel. A szabadságharc idején írt vármegyei jegyzőkönyvek alapos részletességgel tárják fel vidékünk megyéinek viszonyulását a felszabadító harchoz. A bőrkötéses jegyzőkönyvekből kitűnik, hogyan szavazták meg a hadibeadásokat, az újoncállítást stb. Bizonyára érdekelni fogja Önöket, milyen kutatási lehetőségek vannak levéltárunkban. Először is örömmel közlöm, hogy mindenféle zár és korlát megszűnt. Ez azt jelenti, hogy külföldi kutatók számára is nyitott levéltárunk. A régebben zárolt fondokat feloldottuk, tehát szeretettel várunk minden érdeklődőt.