Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Foltin Dezső: A Kárpátaljai Területi Állami Levéltár beregszászi részlegének iratai

- 1498. II. Ulászló király oklevele a máramarosi öt koronaváros privilégiumairól. - 1504. Anna királynő dekrétuma a máramarosi öt koronaváros privilégiumainak megerősítéséről. - 1506. II. Ulászló király oklevele az öt koronaváros kiváltságleveleinek kiadásáról. - Ezen kívül az alábbi kérdésekben találunk iratokat a levéltár megőrzött anyaga között. - Királyok birtokadományi oklevelei a XVI-XVIII-ik századokból. - Földbirtokok adás-vétele. - Az öt koronaváros lakosságának és jobbágyainak nyilvántartása. - Adókivetések és azok behajtása. - A nemesség privilégiumai. - Települések és nemességi földek határainak megállapítása és kiigazítása. - Peres ügyek kezelése ingatlanok tulajdonjogi rendezése tárgyában. - Az öt koronaváros kiadásainak és bevételeinek nyilvántartása. - A Szlatinai Sóbányák termelésének fokozása és kereskedelme. - Kézipari üzemek létesítésére engedélyek kiadása. - Kereskedelmi engedélyek kiadása. - Magán házak építésére engedélyek kiadása. - A városok és egyházak közötti kapcsolat. - Az egészségügy helyzete a városokban. - Születések, házasságok és halálozások anyakönyvezési nyilvántartása. Mindezen iratok nagy értéket képviselnek és várják a kutatók beható tanulmányait. Az alábbiakban egy nagyon értékes fond ismertetésébe kezdek. Maga a tény is érdekes, hogy az egyetlen fond, amelyet 1965-ben, azaz a háború után kaptuk meg a kassai levéltárból. A Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium Hegyvidéki Kirendeltsége. F-772, opisz 1-7, 4517 egység /1897-1919-es évekről/. Egyike a legértékesebb fondjainknak, amely teljes egészében feltárja Kárpátalja hegyvidéki körzeteinek gazdasági helyzetét, jobban mondva gazdasági szegénységét, elmaradottságát a XIX. század végén, a XX. század elején. A múlt század utolsó évtizedében a központi állami szerveket elárasztották a panaszok a hegyvidék körzeteinek tarthatatlan helyzetéről. Végül is 1897-ben a Miniszterelnökség utasítására a Magyar Földművelési Minisztérium egy bizottságot nevezett ki Egán Ede vezetésével a kárpátaljai hegyvidék körzeteinek tanulmányozására. A bizottság a helyi közigazgatási hivatalnokok és különösen a görög katolikus papság segítségével részletes beszámolót nyújtott be a kormánynak, melynek eredményeként létrehozták a Földművelési Minisztérium kirendeltségi hivatalát Munkács város központjával, s később Szolyva fiókintézetével.