Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Gyarmathy Zsigmond: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára iratanyagának gyarapodása (1964-1993)

július 1-én közel 4000 métert kapott Nagy Ferenc, mikor a levéltárigazgatói megbízást elődjétől átvette. A levéltári férőhely szűkössége, továbbá az iratátvételhez a kevés levéltári szakalkalmazott hiánya ellenére hat év alatt 400 méterrel gyarapodott a levéltár iratanyaga. A Balogh István vezette intézmény egy évtized alatt előbb négy fővel, majd a megyei tanács épületéből a Benczúr tér 21. szám alá költözve 6 fővel folytatta a munkát, egy főiskolai hallgatót alkalmazva és egy takarítónővel gyarapodva. Ez a személyi állomány a némileg javult raktári kapacitás mellett egy évtized alatt 1000 méter iratot gyűjtött, illetve mentett meg az enyészet elől. Az 1975-1993 között 7 fővel kezdett, majd folyamatosan évenként 8 tudományos dolgozói és 10 munkatársi, valamint 4 kisegítővel növekedett személyi állomány közel 2000 iratfolyómétert vett át, közben pedig az előző 3050 méterből közel 1000 méter iratot kiselejtezett. A selejtezés viszonylag nagy menyisége az irat átvételére jellemző iratmentés következménye volt.

2 A három évtized (1963-1993) levéltári iratgyarapodás a következő fontosabb tételekben realizálódott. (1964-1993) Kormányrendelet írta elő, hogy bíróságoktól minta irattárat (=valamennyi iratot) kell átvenni. 1964-ben a Mátészalkai Járásbíróságot nevezte meg felsőbb szerve, ezért tőlük 1929-1956 közötti időt felölelve 39 méter iratot szállítottak a megyei levéltárba. A megyei levéltárban elhelyezett történeti értékű iratok zöme a közigazgatástól és a társadalmi szervezetektől került oda. Egyéb jelentős iratgyarapodást járási- és községi tanácsok szakigazgatási szerveitől átvett iratok jelentettek 1965-66-ban, (89 méter). A Nyíregyházi Városi Tanács szakigazgatási szervei 1967-68-ban 52,5 méter iratot adtak levéltári őrizetbe. 1969-1970-ben járási tanácsoktól 16 m. iratot gyűjtöttek be, 1971-72-ben ezt folytatva az 1948-1967 közötti iratokat 9 méterrel növelték. 1973-74-ben a megszűnt járási tanácsok iratai szaporították a közigazgatási iratállományt (1950-1970), ezt növelte a községi tanácsoktól átvett 1950-60 közötti iratanyaga, mindösszesen 418 méter. 1975-76-ban folytatta az előző évek iratátvételét az 1950-1965 közötti megyei, járási és községi tanácsok irattáraiból, ahonnan 139 m-t vettek át. 1983-84 között a járási hivataloktól tanácsi irat átvételre került sor (222 m.). A nagymértékű iratátvétel magában rejtette a rendezetlen, nem megfelelő szinten selejtezett, ömlesztett irattömeget. Sajnos a levéltári személyi állomány és annak szakmai szintje nem adott lehetőséget az irattárakban elvégzendő, az átvételt megelőző munkálatokra. A tanácsi irattárakban sem volt jobb a szakmai színvonal az iratkezelők és irattárosok körében, mint más egyéb szerveknél. A megyei levéltár kénytelen volt jelentős energiát fordítani az irattárosok képzésére, továbbképzésére. Évente egyegy alkalommal a tanácsok és a termelőszövetkezetek irattárosait egynapos