Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Balogh István: Szabolcsmegye levéltára

Balogh István SZABOLCS MEGYE LEVÉLTÁRA A levéltárat jelző táblán 1723 van kidomborítva, de ez nem a levéltár alapítási éve, hanem az újkori központi hatóságé, a Magyar helytartótanácsé. Ezzel együtt alakult meg az Országos Levéltár és ekkor adták ki az első rendelkezéseket a megyei levéltárakra vonatkozóan is. Ezzel jelezte az újkori centralizáló állam, hogy nem nélkülözheti a megnövekedett társadalmi igényeket kielégítő, hatósági írásos ügyintézés nyomán mind nagyobb mértékben szaporodó iratok rendszeres megőrzését és nyilvántartását. Ez a szorító szükség, és a központi rendelkezések kényszerítették a nemesi vármegyéket is arra, hogy az akkor már körülbelül másfél évszázad óta gyűlő irataik megőrzésére nagyobb gondot fordítsanak. Az írásbeliségnek azonban már ekkor 700 éves múltja volt, habár az iratok tömeges megjelenéséig is újabb 300 évnek kellett eltelni. A nemesi vármegyék oklevél kiállító tevékenysége a XIV. század első harmadában kezdődik. E tevékenység kutatója, Istványi Géza, a Kállay család levéltárában fedezte fel azt az 1349-ben keltezett szabolcsmegyei oklevelet, amelyről az írás ductusa és a stílus alapján megállapította, hogy a kiállítója egy, már 1338 óta igazolhatóan működő vármegyei nótárius volt. 1 Ebből azonban nem következik, hogy a vármegyének levéltára is volt. Egyrészt azért, mert a Mohács előtti vármegyei szervezet - a két alispán és a négy szolgabíró inkább bírósági, mint igazgatási feladatot látott el, és a mellettük működő nótárius által kiállított jogbiztosító oklevelek megőrzése elsődlegesen az érintettek érdeke volt. Az idevonatkozó kutatások a vármegyék iratőrző tevékenységét a XVI. század első évtizedétől kezdve igazolják. Pauler Gyula 1881-ben egy országos felmérés alapján számba vette a történeti Magyarország 62 vármegyéjének levéltári állapotát. Ez a felmérés azt igazolta, hogy az akkori megyei levéltárakban változó számban voltak ugyan Mohács előtti oklevelek, de ezek nagy többsége nem a vármegyék oklevélkiállító működése révén jöttek létre, hanem véletlenül - vagy perek révén kerültek a levéltárba. Ez áll Szabolcs vármegye levéltárában már akkor is található oklevelekre. Volt azonban tizennégy olyan megyei levéltár, amelynek a XVI. század eleje óta, saját működése révén, rendszeres iratsorozatai maradtak meg.

2 Ezeknek a megyéknek az élén Nógrád és Zólyom megyék levéltára állott, az elsőnek a jegyzőkönyvei 1507-től, a másodiknak 1512-től kezdődően maradtak meg. Előkelő ötödik helyen állott Ung, és a hatodik helyen Szabolcs 1543-al és 1555-el kezdődő jegyzőkönyveivel. A sor végén Bereg és Szatmár megyék