Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Kiss András: A Kolozsvári Állami Levéltár Szatmár vármegyére vonatkozó iratai

atyafiságos kötelékek fíizik a hatalmas vagyonú, kihalófélben lévő Báthory családhoz és ilymódon jószágaik egy részének örökösei lesznek (például Aranyosmeggyes anyai jusson - aki Báthory leány volt - száll Lónyai Zsigmondra), elképzelhetjük, hogy a Kemény-Kállay és a Kemény-Lónyay házassági kapcsolatok előtt is már e családok viszonylatában szövevényes azonos érdekekre, illetve érdekellentétekre utaló iratokra bukkanunk a Kemény levéltárban. Mindezeknek pontos feltárása és bemutatása meghaladja írásunk terjedelmét. Ezért a következőkben ezeket a kapcsolatokat, illetve Szatmár vármegyei vonatkozásaikat Kemény János életének időhatárai között tárgyaljuk. Magától értetődő, hogy örökösödések, perek, cserék, elzálogosítások formájában ezek a kötelékek a kapcsolatteremtő halála után is fennmaradtak. Kállay Zsuzsannával több, a Kállay birtokokat, osztályokat, örökségeket illető irat került Kemény Jánosék birtokába, néhány - ami a családi levéltárak birtokokat illető iratai esetében természetes - házzaságkötésük előtti időkből. Kállay Zsuzsanna és férje, a legidősebb Kállay testvér, a gyermektelen Kállay Györggyel állott szorosabb kapcsolatban, ami magától értetődő, hiszen ez két leánytestvérén: Bora Borbély Istvánnén és Klára Perényi Zsigmondnén kívül, mint legidősebb, életben levő fitestvér az ősi birtokok ura volt. Néhány esztendővel Kállay Zsuzsannával kötött házassága után Kemény János és Kállay György 1634. február 22-én Panyolán egyezséget ír alá a Kállay család javainak értékelését illetően, hogy ezáltal elhárítsák a nézeteltéréseket. 1640. december 31-én Zsuzsanna felhatalmazza férjét, hogy az minden ügyében képviselje őt.20 Ezt egy Losoncon, 1645, szeptember 1-én kelt szerződés követi egyrészt Kemény János és felesége Kállay Zsuzsanna, másrészt Kállay György között, amely szerint a gyermektelen Kállay György 800 forint ellenében átad leánytestvérének és sógorának egy-egy házhelyet Panyolán, valamint Kállósemjénen és más Szabolcs vármegyei birtokain, majd két hónap múlva, 1645. november 12-én Panyoláról írott levelében biztosítja őket, hogy kész teljesíteni az örökösödési szerződést.^ Ezzel a szerződéssel lehet összefüggésben, hogy 1645. november 13-án Kállay György tallérért egy pusztát vásárol Panyolán húgának Zsuzsannának, november 18-án pedig Kállay György parancsára több házhelyet adnak át Kemény Jánosnak, illetve november 21-én ugyancsak ő egy házhelyet ad át neki.22 A szerződés alapján kerülhetett Kemény János iratai közé az, amelyben még 1631. június 13-án Kállay György felsorolja a Kállay birtokok elfoglalására őt feljogosító jogi érveket, egy jobbágyzálogosító levél, illetve Vay Péter igénybejelentése Kemény Jánossal szemben a besztereci és laskodi birtokokat illetően, amelyeket - szerinte - Kállay György jogtalanul vett be az örökösödési szerződésbe, akárcsak ez utóbbinak 1648. decmeber 5-én Panyoláról írott levele Kemény Jánoshoz a Bihar vármegyei Szőkefalva visszaszerzését illetően, amihez segítségét kéri, valamint egyéb birtokairól szóló tudósítása. Ugyancsak