Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Fazekas Rózsa: Földművelés és állattenyésztés Szatmár megyében az 1828. évi összeírás tükrében

Fazekas Rózsa FÖLDMŰVELÉS ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉS SZATMÁR MEGYÉBEN AZ 1828. ÉVI ÖSSZEÍRÁS TÜKRÉBEN Az 1827. évi 7. tc. értelmében országos összeírást kellett tartani, amelynek célja a törvényhatóságok közötti hadiadóelosztás alapjáu/ szolgáló porták kiigazítása volt. Az egyes törvényhatóságokra jwtó porták számát utoljára 1791ben határozták meg. Az adózó személyek és az adótárgyak pontos számbavételétől azt remélték, hogy igazságosabbá válik a törvényhatóságok teherviselése, megszűnik az oly sok panaszt kiváltó aránytalanság. Az 1828. évi összeírás azonban nem érte el célját, pedig a nádor és a tanácsadói nagyon körültekintően készítették elő. Az összeíró biztosokat a feddhetetlen életű, pártatlan, közmegbecsülésnek örvendő birtokos nemesek közül választották ki. A conscriptorok pozitív személyes tulajdonságai mellett fontos szerepet szántak az ellenőrzésnek is. A két összeíró közül csak az egyik volt megyebeli, a másik idegen törvényhatóságból érkezett. Azt gondolták, hogyha a conscriptio irányítója se személyileg, se anyagilag nem kötődik az összeírandó területhez, akkor kevésbé lesz befolyásolható, inkább fog törekedni az adózók valós helyzetének feltárására, mint a helybeli nemesek, hiszen közvetlen érdeke nem fűződik majd a tények elferdítéséhez. Az összeírás előkészítői azonban tévedtek. Ugyanis mind a külső, mind a belső conscriptorok a nemesség tagjai közül kerültek ki, akiknek az ország minden részében az volt az érdeke, hogy az állami adó ne növekedjen. Márpedig minden összeíró biztos tisztában volt azzal, hogyha valósághű felmérést készítenek, az az adó emelkedését fogja jelenteni. Ebből a hozzáállásból az következett, hogy az összeírás adatai közül azok, amelyek az adóalap meghatározását leginkább befolyásolták, nem tükrözték a valóságos állapotokat. A nádor mellett működő Regnicolaris Deputatio /Országos Bizottság/ 1829ben kezdte meg a törvényhatóságok által beküldött összeírási anyag felülvizsgálatát. Ennek eredménye az lett, hogy a legtöbb megyét, többek között Szatmári is utasította a nádor az összeírás kiigazítására. A Regnicolaris Subdeputatio 1830. november 8-i és 1832. szeptember 4-i "Észrevételei" alapján folyó rectificatio (kiigazítás) azonban nem hozott döntő változást: olyan kisebb javításokat tettek, amelyek alig változtattak az adatsorok végeredményén. Ezek után felmerül a kérdés, mennyiben használható az 1828. évi összeírás az ország, konkrétan Szatmár megye gazdasági és társadalmi viszonyainak megismeréséhez.