Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Nagy Ferenc: Újabb adatok a „magyar nábob” történetéhez
anyakönyekből. Mivel a kótaji kúriát nem ő, hanem Keltz József és Keltz Mária örökölte, Vajára költözött. Költekező, nagyúri életmódja miatt már ekkor anyagi gondjai, problémái lehettek. 1843 október 16-án az Antaltói örökölt ibrányi, csúri, teleki és esztárkai birtokokat összeírják és értékét megbecsülik. 25 Egy esztendő múlva 30 000 pengőforintért elzálogosítja a Kántorjánosi, Hodász, Parasznya és Mátészalka határában lévő birtokait, melyet apjától örökölt, de még az Antaltól örökölt mádi és zombori szőlőket és borházakat is. A Teitelbaum Zsigmondnak adott záloglevélből kitűnik, hogy Ferenc egy kifizetetlen váltó miatt már korábban is tartozott neki 11 660 pengőforinttal. Vagyis a mostani zálogbaadás valóságos összege így 41 660 Ft. Ferenc ugyan kiköti, hogy egy esztendő elteltével vissza kívánja venni a birtokokat, a hatalmas summát azonban nem tudta előteremteni, így erre nem került sor. 2 ' 1845-ben már csődeljárás folyik ellene. Kállay Ödön főszolgabírónak panaszolja, hogy "Laskod községben lévő erdejét a csődgondnok eladta, így tömege megkárosult." 2 8 Bár a következő esztendőkben pénzügyi gondjára vonatkozóan már nem ilyen bőségesek a források, feltételezhetjük, hogy problémáit nem sikerült tartósan megoldania. Ferenc 1855-ben fegyverviselési engedélyt kért, amely vadászfegyver használatára egy pisztoly és egy kard viselésre vonatkozott. 29 A kitöltött formanyomtatványból kiderültek pontos életrajzi adatai. Vaján született 1810-ben, rangja földbirtokos. Közepes termetű sápadt arcú, zöld szemű gesztenyebarna hajú férfi, aki ekkor bajuszt és szakállt visel és semmilyen különös ismertetőjele nincs. Ká 1 lósemjénben lakik, ahol nővére Mária, Kállay Kristófné is él. Hogy Vajáról miért költözött Ká11ósemjénbe nem tudjuk. Lehetséges azonban, hogy ekkorra már az itteni örökség is elúszott a kártyán, melynek az unoka szerint Ferenc haláláig rabja volt. Nővérénél ismerkedett meg a fiatal Rády Juliannával, aki Kállay Kristófné házában, mint távoli rokon sűrűn megfordult. Az öregedő, de még kifejezetten jóképű, jőmegjelenésű , 30 vármegyeszerte ismert Ibrányi Ferenc beleszeretett a fiatal lányba. A családtagok természetesen ellenezték ezt a kapcsolatot részben a vagyoni, de főleg a korkülönbség miatt. Ferenc azonban sohasem adott a mások véleményére, nem törődött a konvenciókkal. A kapcsolatból végül is házasság lett 1863 május 17-én.31 Azt biztosan tudjuk, hogy Ferenc ekkor már 53 éves, a feleség Rády Julianna korát a családi emlékezet 17 esztendőben tartotta meg. A házassági anyakönyvi bejegyzés igazolni látszik azt a szájhagyományt, hogy az esküvőt titokban, minden különösebb ceremónia nélkül tartották meg. A bejegyzés szerint a vőlegény lakhelye Ibrány, a menyasszonyé pedig Nyíregyháza.
