Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években
községet jelölték ki, a tiszaháti járás székhelyéül Tarpát, a mezőkaszonyi járás székhelyéül pedig Tiszaszalkát, később - 1920. október 4-én - Barabás községet. A vármegye vezetését 1920 májusában Gulácsy István alispán vette át. A csonka-vármegye székhelyét Tarpára helyezték. /Vásárosnamény nem jöhetett szóba, mert azt a román katonai parancsnokság 1919. augusztus 1-vel Szabolcs vármegyéhez, majd rövid idő után Szatmár vármegyéhez, Romániához csatolta. Különben is a közlekedés e területekről csak egy ideiglenes kompon volt fenntartható, miután a Tisza-hidat a románok felrobbantották./ Az állami iskola egyetlen termében dolgozott az egész alispáni hivatal, az államépítészeti hivatal, a tanfelügyelőség, sőt ott volt az ide menekült beregszászi gimnázium tanári szobája is. A közhivatalok később megfogytak. Az államépítészeti hivatal a nyíregyházival, a tanfelügyelőség a mátészalkaival egyesíttetett, a pénzügy igazgatóság pedig már Csarodáról elköltözött és beolvadt a nyíregyháziba. A vármegye törvényhatósági bizottsága első közgyűlését 1920. júnilJs~~2b-én tartotta Tarpán, s ez;en beiktatták az új főispánjukat, nagybányai Horthy Gyulát. 75-/a-Az 1922. április 4-én tartott közgyűlésen pedig új főszolgabírókat választottak. Papp Imre munkácsi járási főszolgabírót a tiszaháti, Joő Zsigmond latorcai járási főszolgabírót a mezőkaszonyi járás főszolgabírójává választották. A vármegye törvényhatósági bizottsága az 1922. május 15-i közgyűlésén elhatározta, hogy a vármegyei közigazgatási hivatalokat ideiglenesen Vásárosnamény községbe helyezi át. E terv nem került megvalósításra, csupSn a főispánt beiktató 1922. november 30-i közgyűlésén pedig elhatározta, hogy - 100 ezer Korona üzletrésszel - belép a Tarpa és vidéke szövő-háziipari termelőszövetkezet tagjai sorába. A vármegye főtisztviselői voltak ezidőben: törvényhatósági kormánybiztos-főispán, majd főispán: nagybányai Horthy Gyula; lemondása után megbízott főispán: Gulácsy István alispán; főispán: dr. Péczhy László Szatmár és Ugocsa vármegyék főispánja; alispán: dr. Gulácsy István. 2.4. Csonka-Ung vármegye 77 A vármegye törvényhatósági bizottsága utoljára 1918. szeptember 20-án tartotta közgyűlését. A vármegye idegen megszállás alá került: - a vármegye területének Tisza jobbparti részét, 206 községet és Ungvár rendezett tanácsú várost - 1919. január 12-én az Ung folyóig, majd április 27-én az Ung balparti részét is - a cseh szlovákok szállták meg és a közigazgatást e részeken nyomban át vették. Egyes tisztviselők - Bánkóczy Béla vármegyei főjegyző vezetésé*vel - március 27-én Csap községbe települtek, de április 27-én az ide települt vármegyei hivatalok működését meg kellett
