Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Nagy Ferenc: Újabb adatok a „magyar nábob” történetéhez

Tanulmányom célja, hogy az Ibrányi család XIX. századi történetében valőszínösitse azokat a személyeket és eseményeket akik és amelyek hatással lehetnek az íróra. A család történetét kutatva újabb adatok birtokába jutottam, olyanokra, amelyek kiegészítik, illetve részben módosítják azokat a megállapításokat, amelyeket korábban tettem.7 Az Ibrányi család tagjai közül öten is szóba kerültek a nábob eredetijeként: András, Miklós, János, Antal és Ferenc. A Hűnek Emil által szerkesztett Magyar városokm,onográfiája Andrást nevezi a "magyar nábob"-nak.8 Csakhogy a XVIII. és XIX. században élt Ibrányiak között egyetlen Andrást sem találunk. Az András egyébként sem gyakori név a családban, mindössze egyetlen ilyen nevűt ismerünk, aki a XV. században élt és a nagyhírű Báthory családból választott feleséget. A monográfia állítása tehát nem bizonyítható, valószínűleg téves információn alapul. A Nyírvidék 1923 március 13-i száma tárnánk szempontjából érdekes írást közöl. A cikk címe: "A magyar nábob unokája és a földbirtokreform", alcíme pedig:" Százezer hold birtokosának unokája földet kér". A cikkíró egy fővárosi lap glosszáját idézve arról beszél, hogy a nábob unokája a Nagyatádi-féle földbirtokreform paragrafusaira hivatkozva a vármegyei hatóságtól földet kért. "Tudott dolog, írja a fővárosi lap, hogy Jókai Mór a Magyar Nábob című regényét Ibrányi Miklósról írta, akinek hatalmas földbirtoka Nyíregyháza határában terült el. övé volt Kótaj, Búj, Ibrány, Paszab, Nagyhalász és még egy sereg község. Több mint százezer hold birtoka volt és igazán napokig utazhatott volna rajta, ha a birtok rendszerint nem lett volna víz alatt, de azért volt legalább tízezer holdja ahol száraz lábbal is járkálhatott." A későbbiekben a Nyírvidék cikkírója a nábobot illetően cáfolja a fővárosi lap állítását mondván, hogy az bizony nem Miklós, hanem János volt és a földet kérő unoka pedig nem más mint György, a volt máramarosszigeti rendőrkapitány. A Miklós és a János gyakori név az Ibrányi családfán. Vizsgáljuk tehát meg a XIX. századi ágat, hátha ráismerünk Kárpáthy János eredetijére. Ibrányi István és báró Perényi Éva házasságából 1770 előtt három fiúgyermek született: Károly , István és Miklós. Károly 1803-ban halt meg, felesége Krajnik Mária volt. Gyermekei Antal és Teréz. Mivel Antal sohasem nősült meg, személyében ennek az ágnak magva szakadt. Istvánról semmit nem tudunk, de a témánk szempontjából nem is igazán fontos személy. Miklós báró Vécsey Máriát vette feleségül és 1760-63 között alispán volt. 1782-ben halt meg, több mint hetven évvel a regény megírása előtt, így felesleges keresnünk a személye és a nábob közötti hasonlóságot. Fiaiban élt tovább az Ibrányi család, az öt fiú József, János, Mihály, Farkas és Miklós. Közülük János és Miklós jöhet számítás-