Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Pók Judit: A Rétköz Szabolcs vármegye katonai leírásában (1782–1785)
PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária Terézia elrendelte a Habsburg Birodalom összes országának feltérképezését. A hétéves háborúban ugyanis a hadsereg gyakran mozgásképtelen volt a részletes és pontos katonai térképek hiánya miatt. 25 év alatt jött létre ez a hatalmas adatbázis, amely több részből tevődik össze. Egyrészt a térképekből, amelyek az első nagy méretarányú felvételek /M:28800/, Erdélyt és a Temesi Bánságot is felölelik. Másrészt Magyarországra vonatkozóan hét kötet országleírásából /1782-1785/, amelyek térképészeti jelekkel ki nem fejezhető fontos adatokat tartalmaznak./ 1 ^ Tulajdonképpen ide sorolhatjuk az első magyarországi népszámlálást is 1784-1787 között. Az I. katonai adatfelvétel sokáig holt anyag volt, pedig páratlan értékű forrás a XVIII. század utolsó harmadáról. Létrejötte után féltve őrzött hadititok lett, csak a Birodalom legfelsőbb katonai vezetése használhatta. Az eredeti anyag Bécsben, a Hadilevéltárban található /jelzete: Kriegsarchiv, Kartenabteilung B.IX.a.527/ f 2 ' 1928-ban Eperjessy Kálmán, majd Borbély Andor és Nagy Júlia hívták fel a figyelmet rá, de Magyarországra hozatala nem sikerült a levéltári proveniencia elve miatt/£3/A térképekről másolatok készültek, róluk széles körben tudomást szereztek, és ma is gyakran használják a kutatók. Az országleírás azonban máig nincs feldolgozva, pedig a kettő szorosan kiegészíti egymást. 1945 után az Agrártörténeti Bizottság 4. sz. témájaként napirendre került, a Hadtörténeti Intézet pedig másolatokat készített a Bécsben lévő kéziratokról. Eperjessy Kálmán és munkacsoportja rendszerezte az anyagot: az országleírást átírták gótról latin betűs németre, de aztán levéltárba került /Hadtörténelmi Intézet/'.VvalőszínüIeg a kb. 5500 oldalnyi terjedelem az oka, hogy kiadása esetleges. Néhány levéltár jelentetett meg publikációt belőle, köztük a mi levéltárunk Szabolcs megye leírását. /S/ A továbbiakban az országleírással, konkrétan pedig a Rétköz leírásával foglalkozunk. A Kiss Lajos által körülírt, 30 községet magában foglaló, tágabb értelemben vett Rétközt vizsgáljuk, amelyet északról a Tisza, délről a Nyírség fog közre. Az 1882. évi lecsapolásig, amikor is vizeit a Lónyay-csatorna vezette le, a Tisza ártere, illetve a nyírségi csapadékvizek
