Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Kujbusné Mecsei Éva: Hagyatéki iratok (Szabolcsi nemesek és nyíregyházi mezővárosi polgárok végrendeletei, hagyatéki leltárai és árvagyámi számadásai a XIX. század első feléből)
A végrendelet és a codicillus hátoldalán a következő olvasható: "1820. esztendőnek Szent Iván /július/ hónap hetedik napján, minek utána a testamentumot tévő méltóságos királyi tanácsos úr a folyó hónapnak harmadik napján életének pályafutását elvégezvén, a következendő hatodik napján ezen hónapnak rangjához képest a méltóságos família sírboltjában az örök nyugalomra letétetett volna, a mai napon lelkének örök nyugodalmáért tett isteni tiszteletnek végezete után, melyen a nemes vármegye rendéinek számos tagjai is jelen voltak, ezen testamentumi rendelés főtisztelendő Frimm János szabolcsi főesperes és nagykállói plébános, tekintetes nemzetes Csepei Zoltán Pál másodalispán, Leveleki Molnár György, Gencsi és mihályfalvi Gencsy Lajos és Sámuel, Vajai Ibrányi Antal, Kéri Vállyi György, László és Sándor táblabírák, Lászlófalvi Eördögh Albin főnótárius, Bedői Markos György házikincstár főgondviselője, Szögyényi József szolgabíró és Csernátonyi György esküdt, Rásó János főfiskális, úgyszintén a város hadnagya Balog István, K.Vági István bíró, Áts István, Aradi György és Vas Tamás város nótáriusa és másoknak minden renden lévő szerzemények jelenlétekben az úri successoroknak egyenes kívánságukra, akaratjukra ezen vármegye archívumából lehozattatván, minekutána a pecsétek a maguk épségében találtattak volna felbontatott, és az úri successorok jelenlétekben is felolvastatott és közönségessé tétetett. Tekintetes nemes Szabolcs vérmegyének főnótáriusa Lászlófalvi Eördögh Albin eredeti, papiros, kézirat. Jelzete: SZSZBMÖL. XV. 11. 1820. 02. 25./Kéllay Jegyzetek: 1./ Kállay Miklós 1747-ben született Kállósemjénben. Apja halála után birtokait bérbe adta, s Pestre, Pozsonyba, Bécsbe ment tanulni. Hazakerülvén kitűnt környezetéből nagy műveltségével. Szabocs vármegye 18 éven át szavazott neki bizalmat az alispáni hivatal betöltéséhez. 1809-ben a szabolcsi insurrectio /nemesi felkelés/ ezredese volt. Jelentős szerepet vállalt a Nyírség-tő vizeinek a tiszai ártérbe való vezetésében is.