Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Margócsy József: A nyíregyházi Hoffmann család
lében két cikke jelent meg a szabadkőmívesék történetéről. 1913 tavaszán szokatlanul merész hangú cikksorozatot kezd "Természet és Társadalom" összefoglaló címmel. A március 13-a és április 20a közt megjelent tíz dolgozatban az Internacionélét és a hozzátartozó munkásmozgalmakat ismerteti: részletes adatokkal szolgál a földbirtokok "egyenetlen" tulajdoni megoszlásáról. ír az értéktöbblet elméletéről és gyakorlatáról, az agrárvámok és a gyárosok érdekeinek ütközéséről, az értéktöbblet és a proletariátus érdekellentétéről, a munkássá válás és a városiasodás párhuzamosságáról, a munkásság és a szindikalizmus problémáiról. E cikkek névtelenül jelentek meg, s minden bizonnyal érdeklődést válthattak ki, hogy olyan hosszú ideig zavartalanul közölték, ugyanakkor kifogás emeléséről, megbotránkozásról sincs hírem, - ami a felkészültség és a meggyőző előadás eredményének is tekinthető, nemigen találván e témakörben hasonlóan alapos szakértőre, vitázóra. - Amikor 1928-ban elment Nyíregyházáról, akkor "leplezte" le magát, később majd a nekrológok is emlegették szerzőségét. Régi iskolájának még ittlétekor javasolja, hogy szervezzék meg az öregdiákokat: erre 1929-ben került sor, s amikor 1936-ban megjelenik a Nyíregyházi Öregdiákok Egyesületének emlékkönyve, meleghangú visszaemlékezése jelenik meg a kötetben. - A Bessenyei Kör történetírója is számon tartja előadásait a női egyenjogúságról, a társadalom fejlődéséről, a tőke és a munka viszonyáról, - még az első háború előtti időkből. - A Háger-féle monográfiában társszerzőként "Nyíregyháza kereskedelmének története" c.ír dolgozatot. C./ Gyermekei: 3.Í. Pál, szül. Nyh. 1892.jún. 7. 1910-ben itt érettségizik. Gordonkaművész, Kerpely Jenő tanítványa. 1919/20-ban az újságtudósítások nyomán követhető, hogy Kossuth téri lakásán hat belépődíjas házihangversenyt adott, felesége, Klug Mariska zongoraművész társaságában. Bp-en zenedei gordonkatanár. Későbbi felesége Rácz Ilona /1940/. 3.2. László , szül. Nyh. 1894.szept. 16. Itt érettségizett 1912-ben, 1918-ig katona. Nyíregyházán bírósági alkalmazott, majd a harmincas években Karcagon járásbíró. 1940-ben már nyugdíjas. Felesége Abonyí Anna és van egy fia, 3.2.1. István /1934, 1940/. 3.3. Károly, szül. Nyh. 1897.szept. 28. Itt gimnazista 1908-12 között, majd felső ipariskolát végez Bp-en. Három évi frontkatonáskodás után 1919-ben Nyh-n a nemzetőrség tagja, a később mártírhalált halt Kovács István parancsnoksága alatt. A harmincas években Bp-en bútorgyári műszaki tisztviselő. Felesége Grünfeld Kornélia /1934, 1940/. 3.4. Mária , szül. Nyh. 1900.aug. 29. Iparművész: a nyh-i fiúgimnáziumban magántanuló és 1919-ben érettségizik: férje dr. Buchsbaum Frigyes /1934, 1940/.