Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Margócsy József: A nyíregyházi Hoffmann család
után -mint hadnagyot- internálták, s a szebeni táborból megszökve bujdosott,majd éveken át tanítóként élt.1860-ban telepedett a borsodi Velezd községből Nyíregyházára, s itt szál 1ítmányozó keres kedő k éTTt kereste kenyerét. /Fényes Elek jegyzi meg geográfi ai szótárában: Velezden " Csezmiczky Pál úrtól Hoffmann Ja kab izraelita egy egész telket még 1848 előtt megváltott." IV. köt.289./ - Két év elteltével került sor lakosítási kérvényének elbírálására: a kedvező bizottsági javaslat alapján a képviselő testület 1862.jún. 5-én határoz: "azon reményben, hogy ugyanő a városnak becsületére szolgáló lakos lészen, felvétetik az új lakosok lajstromába, s ezért 20 forintot fizet a helybeli kórház pénztárába." /V.B. 162-119-2.No.763./- Ez a szabadságharcos múlt és annak fénye végigkísérte H. Adolf és a cég történetét. 1904. márc. 15-én az Öregúr is részt vett az ünnepi vacsorán, ott felelevenítette az eseményeket. 1849 tavaszán már őrmester ként szolgált, amikor április 19-én a Bars megyei Nagysarló /Nagysalló/ környékén álltak harcra készen Görgei vezénylete alatt. Ez a nap az uralkodó V. Ferdinánd születésnapja: a honvédek csakazértis szerették volna valamilyen harci tettel "ünnepelni" a hivatalosan nyilvántartott születésnapot. Az erős védelemmel ellátott várost rohammal kellett elfoglalni. H.A. mér az öttagú felderítő járőrbe is önként jelentkezett, majd a rohamban is részt vett emberei élén, miközben maga is megsebesült. Példamutató helytállásának eredménye a június 2-án kelt hadnagyi kinevezés, amely a Közlöny 1849. évi 144. számában jelent meg. /Ld. Bernstein Béla, a 48-as magyar szabadságharc és a zsidók. Bp.1939 , 212./ Egyébként Hoffmann Adolfnak egy 1898-ból származó visszaemlékezését legutóbb hosszan idézi Sándor Pál "A zsidóság részvétele az 1848/49. évi szabadságharcban-1 ' c*. kalászat ában, a História 1992: 8.sz. 27. lapján. - A családi, cégtörténeti emlékezések szerint a csaténak az emlékére 1862-ben, éppen június 2-án alapította, nyitotta meg füszerkereskedését H.A. Ez, akkoriban a régi nagyorosi /Bocskai/ utca elején álló családi házban működött. Akkor még a mai róm. kat. templom és környéke is az orosi utca tartozéka: a 896. népsorszámú ház a mai MóriczTsigmond Könyvtár telkének felel meg a Kossuth téren. - Működésének első sikere a városi képviselőtestület határozata, amely biztosítja számára, hogy "ezentúl az egri gőzmalom lisztjét árulhatja", ami lényegében afféle területi er r tékesltési monopóliumot jelentett /V.B. 163-124-1 . 1865.jún. 14./. Ez a jogosítván- később kiterjed a környék pékségeire, majd pedig a megye nagyp'J péküzemeit is H.A. látja el az egriek finom őrleményeivel - ahogy a Háger-féle monográfiában olvashatjuk /175/. - P ikor a bolt megnyitásával egyidőben megalakul a nyíregyházi .rménycsarnok : a szállítók, kereskedők, felvásárlók önkormán- j testülete, az indulástól H.A. annak a titkára , majd az 1890 ,vi átszervezés után a hasonló célú Kereskedők Társulat ának cevékeny alelnöke. - Amikor még az erre lehetőséget adó tör-
