Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Margócsy József: A nyíregyházi Hoffmann család

reverzálissal köt házasságot evangélikus menyasszonyával; vannak, akik felnőtt korban térnek át más egyház kötelékébe. - Az első generáció tagjai még megtartják eredeti családnevüket, az utódok között, illetve az első generációs lányok férje esetében már gyakoribb a magyaros hangzású név felvétele. = A szabadságharc tradicióinak megfelelően ebben a negyvennyolcas szellemű városban a beilleszkedés egyik jele a pártállás megvallása. Természetesen elsősorban H. Adolf mutat, honvéd múltjához méltó példát a márc. 15-i ünnepléseken.egyébként képviselőválasztáskor ő mindig a negyvennyolcas-függetlenségi párti jelölt mellett főkortes - sikerrel. = Az öreg Hoffmann minden fiát -tízéves korukban-beíratja a helybeli evangélikus gimnáziumba, tekintet nélkül arra, hogy lát-e az apa, mutat-e a gyerek hajlamot, rátermettséget az értelmiségi pályára. A hét fiú 2-4-6 évig látogatja ezt az iskolát. Az ő korukban még nem volt érettségizési lehetőség Nyíregyházán, a továbbtanulók máshol maturáltak. A második generációs fiuk már sorra érettségiznek, esetleg négy osztály után ipari vagy kereskedelmi szakiskolában tanulnak tovább másutt. Érdekesség, hogy a 4.1. Ferenc felesége, valamint a 3.4. Mária /Móric leánya/, más merész leánytársával együtt, magántanulóként érettségizik 1919ben a helybeli evang. fiúgimnázíumban. - Kz értelmiségi pályát választó Hoffmann-fiuk a távolban orvosi, ügyvédi, mérnöki oklevelet szereznek, majd hazatérnek szülővárosukba s aktív pályájukat itt futják végig. - A 4. Móric idős korában Budapestre költözik; amikor ott felesége meghal, hamvait hazahozza a nyíregyházi temetőbe. Kapcsolódásuk, ragaszkodásuk a városhoz feltűnő. = A társadalmi életben a korszerű gondolkodás, a modern polgári magatartás "képviselői" a Bessenyei Körben, a kaszinóban, a helyi folyóiratban, napilapokban írt cikkeik, megtartott előadásaik tanúsága szerint is. Olykor várospolitikai hírlapi vitákban is a korszerű városiasodás, a polgárosodás szempontjából képviselnek hasznos állásfoglalásokat; szívesen közlik ifjúkori emlékeiket, adnak hírül várostörténeti érdekességeket. - Ugyanilyen szellemben szerepelnek a városi képviselőtestületben, vagy a megyei törvényhatóságban; ez utóbbi körbe elsősorban virilisként kerülnek be. - Aktív részt vesznek a nem egyházi szervezkedésű egyesületekben, körökben. Jótékonykodnak, olykor alapítványokat tesznek, s ezek feltételei nem zárják ki a másvallásúak részesedési lehetőségét sem. + + + Ez a toleráns együttélés városunkban a századvégi áttekintésekben közismert tény. Az irodalmi megörökítése elsősorban Krúdytól származik, ö nyíregyházi; nem tagadja, hogy negyvennyolcas