Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Margócsy József: A nyíregyházi Hoffmann család

MARGÓCSY JÓZSEF A NYÍREGYHÁZI HOFFMANN-CSALÁD Elöljáróban Közismert tény,hogy Nyíregyházán, -elsősorban a XIX. század­nak második felében- a kereskedelem kibontakozását, a bankélet megerősödését, a jogi élet ellátását, az egészségügy szintentar­tását az idetelepült zsidóság hatékony közreműködésével érte el a város. Ez a helyzet úgy jöhetett létre, hogy itt -már a szabad­ságharc előtt- kellő szívélyességgel fogadták azokat a mesterem­bereket, szolgáltató vállalkozókat, értelmiségieket: mindenkit, így a zsidókat is, akik azokat a szakmákat értették, gyakorolták amelyeket az őslakos evangélikus tirpákság s a következő nemzedé­kek eddig nem művelték saját körükben. Az ideérkezett zsidó családok Nyíregyházán az országos gya­korlatnál nagyobb kedvezményeket kaptak. Ezt aztán az idetele­pült, polgárjogot nyert zsidók nagymértékben "viszonozták", azaz bizonyították beilleszkedési szándékukat, integrálódási törekvé­süket. Ez a dolgozat afféle kiemelt mutatvány a nyíregyházi zsidóság életét illető kutatásaim eredményeiből. Talán nem elhamarkodott remény, hogy az általánosabb összegzést majd egy másik, nagyobb dolgozatban tárhatom az olvasó elé. Most ez az áttekintés egyet­ len családot vesz részletesebb vizsgálat alá:azt a Hoffmann-fami ­1 iát, amelyik -ismereteim szerint- itt jellegzetesen fejezte ki az integrálódás szellemében fogant, tetteiben is megmutatkozó hajlamát. Következtetés vonható le ezúttal egy másfajta, tipikus viselkedési formára is. H.Adolf a klasszikus liberalizmus opti- mista korszakában élt: kilenc gyermekét taníttatta, a saját in­dulásához képest sokkal magasabb társadalmi, vagyoni helyzetbe is juttathatta, viszont ezek a gyerekek, majd az unokák már egyre ellenségesebb korszakban éltek. Elég egy pillantást vetni itt, a II. rész áttekintését segítő táblázatokra, hogy lássuk ennek a változásnak megjelenését a gyermekek számának jelentős csökke­nésében. A -legidősebb gyermekek- családjában 5-4-5, azaz 14 gye­rek született, a másik hat gyereknek összesen kilenc utódja van, Ernőnek /a rendelkezésre álló adatok szerint/ nem volt gyermeke. Igazolódik az a felfogás, hogy a demográfia adatai kézzelfoghatí eligazítást szolgáltatnak, egy-egy korszak mentalitásának jobt megi smeréséhez. Itt kell jeleznem, hogy kutatásaim, természetesen, nem előz­mények nélküliek. A nyíregyházi levéltár a XIX. század elejétől a helyi sajtó a maga módján 1867-től, meglehetősen sok tájékoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom