Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Dessewffy György: Egy hitbizomány hanyatlása

JEGYZETEK 1./ A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei önkormányzat Levéltára Hely történeti Tanulmányok c. sorozatának VII. kötetében jelent meg régebbi mezőgazdasági témájú dolgozatom: Nagyüzemi gaz dálkodás a két világháború között címmel. /Egy fejezet a Dessewffy-hitbizomány történetéből./ 1989. 23-75. Mivel e mostani dolgozatom ugyanezzel az uradalommal foglalkozik gazdaságos családtörténeti szempontból, elkerülhetetlen volt bizonyos adatok ismételt idézése, összefüggések emlegetése a mostani olvasó kellő eligazítása érdekében. 1.1 Aladár gróf a kővetkező levéllel értesítette az uradalom alkalmazottait az új helyzetről: "Értesítem, hogy a Nyírség Mezőgazdasági és Ipari r.t. által haszonbérelt összes ingatlanokat házi kezelésbe vettem. A Nyírség r.t-vel kötött megállapodásom szerint az alkalmazottakat, tehát úgy a tisztikart, mint a cselédséget is átvettem. Midőn ezt tudomásulvétel végett közlöm, értesítem, hogy munkakőre változatlan marad, s így jogviszonyában csak annyiban történt változás, hogy munkaadója ezután nem a Nyírség Mezőgazdasági r.t., hanem én vagyok. - Félreértések elkerülése végett hangsúlyozom, hogy szolgálati járandósága s minden egyéb igényei csak kizárólag azok, amelyek az ön és a Nyírség r.t. között létrejött szolgálati szerződésben meg vannak említve, és hogy ezen felül ön semmi egyébre velem szemben nem tarthat igényt. Végül közlöm, hogy külön szolgálati szabályzat nincs, s a szolgálati rendelkezéseket, amennyiben ennek szükségessége fennforog, magam fogom megállapítani s önnel közölni. - Kérem, hogy ezen levelemben foglaltakat írásban is tudomásul venni szíveskedjék. Vencsellő, 1937 évi december 1-én." 3./ Komjáthy készpénzben nyert kielégítést ügyészi munkásságáért, a másik két ügyvéd birtokrészeket kapott. Rózsavölgyi 200 kh-t a varjúlaposi gazdaságból, a rakamazi kövesüt melletti négy táblát. Itt ő tanyát építtetett s azon gazdálkodni kezdett. - Porkoláb ugyancsak 200 kh-t kapott a Rózsás tanyából, egy kisebb tanyarésszel /istállóval, magtárral/. Ezen kívül Porkoláb még 100 holdnyi szomszédterületet vásárolt a kapott birtokhoz. - Itt jegyezhető meg, hogy Kom- játhy Kázmér /1885-1968/ már a húszas évek elején nagy telket vásárolt a nyíregyházi Széchenyi utca déli oldalán a Kovács Zsigmond-féle parcellázásból: ott egyedül álló emeletes, előkertes villaszerű házat építtetett Kovács Dezső tervei szerint, ifj* Tóth Pál kivitelezésében /1923/. Amikor a harmincas évek második felében Budapestre helyezte át irodáját, a ma 30. számú úrilakot az Angolkisasszonyoknak adta el: ők le-