Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Dessewffy György: Egy hitbizomány hanyatlása
II. Történelmi visszatekintés Az 1867-ben gr. Dessewffy Kálmán /1797-1879/ által alapított két elsőszülöttségi yencsellöi hitbizomány ba beletartoztak azok a területek is, amelyek Kálmán gr~. felesége, Kál lay Mária /1801-1886/ hozományaként kerültek ide /Nagykélló-Kállösemjén határa, Oros-Nagyszéllás-Nagybutyka-Baromlak környékén/. így értelmezhető - 120 évvel ezelőtti állapotként - az a kb. 40 ezer kat. holdnyi birtok, amely nagyságában hatodik volt a hazai hitbizományi uradalmak között. Magától érthetődik, hogy egy ilyen jelentős vagyonnak a kezelése sem könnyű, de súlyosbítja a helyzetet a sok családi vita, pl. az örökösödés kérdésében. A múltbeli dolgok megértéséhez elengedhetetlen az ilyen "problémák" érintése. a./ 1920-tól érvényes az a rendelkezés, amely szerint a hitbizományi birtokosnak ill. az azon ágból következő utódoknak Magyarország határain belül kell tartózkodniuk. Az ekkor -1919-tőlhaszonélvező Aladár /1857-1930/ gróf azonban erre nem volt hajlandó: állandóan Svájcban, majd Párizsban és Nizzában élt, itthon átmenetileg sem fordult meg.Viszont lemondani sem hajlandó ahitbizomány haszonélvezetéről. - Természetesen: a magyar jog érvényesítésének reményében megmozdultak az esélyes rokonok, akik Aladár gróf "után" következhetnek a haszonélvezet birtoklásában. Párhuzamosan kellene megtalálni azt a megoldást is, hogy milyen módon kártalanítandó Aladár gróf három leánya. Ők: Mária /1888-1958/, férje Gaál Jenő /1879-1928/: Ilona /1890-1966/, férje Hofer Cuno /megh. 1931/; Virginia /1891- ?/, férje báró Molnár Viktor /1884-I954/. Ami a "folytatást" illeti: elsősorban a rokonsági fokban legközelebbiek jöhettek számításba: az 1867-i, alapító Kálmán /1797-1879/ gróf testvérének, Ferenc /1798-1868/ grófnak az unokái, azaz a Királytelken élő Dénes /1848-1923/ és Béla /1854-1923/ grófok. Ok már koros férfiak s jelentős magánvagyonuk is van, kb. 20 ezer kat. hold /Királytelekpuszta, FInta-Sáros megyében, Hanusfalva, Zubna - Zemplén megyében/. Vagyonuk nagysága miatt nem vállalhatták /volna/ már a hitbizományi birtoknak az ellátását is. - így került előtérbe az alapító Kálmán gróf apjának, Sámuel /1768-1847/ gróf testvérének: József /1771-1843/ grófnak az ága, nevezetesen az akkor Büdszentmíhőlyon még élő Aurél gróf /1846-1928/, aki egyébként 1917-ben az utolsó országbíró, a tekintélyes szentmihályi uradalom tulajdonosa. "5 lemondott fia, Emi 1 /1873-1935/ javéra, ki ebben az időben örökölte meg - harmad unokatestvéreitől - a jelentős Királytelekpusztát. Emil gróf családja még tovább gazdagodott, legfiatalabb fia, Gyula /sz. 1909/ örökölte meg a királytelki testvérek zempléni /hanusfalvi-zubnai/ birtokait, kastéllyal. Emi 1 gróf Királytelekpusztán rendezkedett be: legidősebb fia, Aurél /1903- 1975/ javára lemondott a vencsellői hitbizományoTTI esedékes vagyon haszonélvezetéről a
