Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Sipos Ferenc: Nyúzó Mihály halála

SIPOS FERENC NYŰZÓ MIHÁLY HALÁLA Ki ne hallott volna Nyúzó Mihályról, a Rákóczi-szabadságharc híres ezereskapitányáról?! Neve bekerült a kuruc költészetbe,! egyik haditettét az első hazai hírlap /Mercurius Veridicus ex Hungária/ örökítette meg,

2 aláírása, pecsétje ott van a nevezetes szatmári békeokmányon!

3 Személye számunkra azért is kedves, mert szabolcsi tájon ringott a bölcsője: Újfehértón /vagy ahogy akkoriban nevezték: Rácz-Fejértón/ született.4 Jobbágy családból származott. Hogy mikor csapott fel kuruc vitéznek, nem tudjuk. Csak sejtjük, hogy már Thököly Imre hadseregében is harcolhatott. Ugyanis Nyúzó Mihályt 1704-ben Erdélvben találjuk, ekkor gróf Pekry Lőrinc ezredében már vicekapitány. Erről az ezredről azt is tudni kell, hogy ez a "néhai tekintetes, nagyságos /báró/ Orlay Miklós urammal jött törökországi had /Thököly-féle régi kurucok/, ki azután /Orlay halála után/ méltóságos gróf Pekry Lőrinc uram őnagysága keze alá jutott." 5 Mit tudunk Orlay Miklósról? "Orlay Miklós báró /16 5 0 k. - 1704/, putnoki kapitány, 1672-től a bujdosó seregek, majd Thököly magas rangú tisztje. 1690 őszén Thökölyvel Törökországba menekült, 1693-tól a bujdosók lovasságának parancsnoka és több ízben Thököly portai követe. 1704 elején a bujdosó hadakkal benyomult Erdélybe, és Rákóczi kurucaihoz csatlakozott. Néhány hónap múlva bekövetkezett halálát mérgezésnek tulajdonították."6 Máról holnapra nem lesz valakiből /pláne jobbágyból!/ vicekapitány - nagy a valószínűsége, hogy Nyúzó Mihály évekig szolgált Thököly Imre kuruc seregében, s fokozatosan haladt előre a ranglétrán: 1690 őszén minden bizonnyal jómaga is elhagyta az országot. Vagy ha a kuruckirály szerencsecsillagának lehanyatlásakor még itton maradt, akkor 1697-ben, a hegyaljai felkelés leverése után kellett emigrálnia! így érkezhetett 1704 elején Orlay Miklós ezredével Törőkországból Erdélybe. /Itt jegyzem meg, hogy Thaly Kálmán erdélyi születésűnek gondolta Nyúzó Mihályt, mivel az erdélyi hadműveletekben vett részt.

7 Ez az egyetlen adatból levont következtetés felületesnek bizonyult, hisz az 1706-os mustrakönyvben

8 Nyúzó Mihály újfehértói származásúként szerepel!/ II.Rákóczi Ferenc 1705-ben szabadította fel a jobbágyi állapotból Nyúzó Mihályt,

9 majd 1707 május 20-án Szerencsen címeres nemeslevelet állíttatott ki száméra.

10 Pár hónap múlva, 1707 december 13-án Kassán birtokadományban is részesül Nyúzó Mihály: megkapja Rákóczitól a Bihar vérmegyei Asszonyvásárhely nevű fa-