Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Lekli Béla: A Napkori Nemzeti Bizottság

lélta s ezért a sérelmek méltányos elintézésére felszólította a községi elöljáróságot. A bizottság arról is tudomást szerzett, hogy a Földigénylő Bizottság egyes tagjai saját, illetve jogosulatlan családtagjaik részére igényeltek és kaptak házhelyet. Ebben az ügyben is átírt a községi elöljáróságnak, mivel a bizottság hatósági jogokat nem vindikált magának. Gyakran kereste meg a községi elöljáróság a Nemzeti Bizottságot a háború után még erősebben folytatódó ál latbeszolgáltatások felül vizsgálata végett. A bizottság megvizsgálta a szöbanforgö személyek gazdasági helyzetét, megélhetési viszonyait, valamint családi körülményeit és azoknak megfelelően döntött. Az 1945. július 1-i ülésen pl. Hegyes János, Páll Mihály, Antal Györgyné és Lipták Ferencné ügyében hozott határozatot. A beszolgáltatás ezek közül legsúlyosabban Hegyes Jánost és Pál Mihályt érte. Hegyes János igen szegény és nagycsaládu ember volt, akitől nem is a saját, hanem a hajadon lánya tulajdonát képező tehenet vitték el. Köztudomású dolog volt, hogy Hegyes János leánya a nyíregyházi kórházban teljesített szolgálata révén szerezte tehenét. Páll Mihály szintén nagycsaládu ember volt, aki két tehenével művelte kevés földjét,s ezenkívül gyermekeinek tejjel való ellátása miatt is igen nagy szüksége volt azokra. Ezért a Nemzeti Bizottságnak az volt a véleménye, hogy a legközelebbi beszolgáltatásakor, vagy addig is, ha a községi elöljáróság tudomást szerez olyan egyénekről, akik kettőnél több beszolgáltatásra alkalmas tehénnel rendelkeznek és azt eltitkolták, hatósági ármegtérítéssel az elöljáróság igényeljen panaszosok részére fejőstehenet. Az igazságnak megfelelően döntött a Nemzeti Bizottság az Antal Györgyné és Lipták Ferencné között felmerült tehén-ügyben is. Helyesnek találta a Termelési Bizottságnak azon intézkedését, hogy Antal Györgynétől az oroszok részére 1 db. szarvasmarha beszállítását követelte, mert maradt még neki 1 db fejős tehén és 1 db. hathónapos borjú. Lipták Ferencné viszont a beszolgáltatás ideje alatt a községi elöljáróság beleegyezésével 1 db. 270 kg súlyú meddő marhát hozott fel és az lett beszolgáltatva Antal Györgyné nevén. Ezek szerint utóbbi tartozott volna átadni Lipták Ferencnének beszolgáltatásra kerülő fejős tehenét. Lipták Ferencné szegény asszony volt, 6 élő gyermekkel, férje a hadiszolgálatból még nem tért haza, s egész marhaállományát ez az egy db. meddő marha képezte. Ezért arra törekedett, hogy csere útján fejős tehénhez jusson. Tekintettel a fenti körülményekre és arra, hogy Lipták Ferencné még a két tehén közti súlykülönbözetet is hajlandó volt megfizetni, a bizottság az elöljáróság intézkedését kérte, hogy Antal Györgyné tehene Lipták Ferencné tulajdonába kerüljön. Nem ez volt az egyetlen "marha-ügy". A háború okozta zűrzavar természetesen lóügyet is szült. A Nemzeti Bizottság előtt 1945. június 28-án megjelent Lekli János és előadta, hogy a nagykállói rendőrparancsnokság utasítására ké-