Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Lekli Béla: A Napkori Nemzeti Bizottság
ki a lakosság egyharmadrészét. Különben sem igazságos a tagsági helyek szétosztása, mert a Független Kisgazda Párthoz a lakosság 87 X-a tartozik. Az alispánnak a belügyminiszterhez intézett jelentése szerint Napkor községben az 1945-ös nemzetgyűlési kép viselőválasztásokon a Nemzeti Parasztpártra 120, a Polgári Demokrata Pártra 12, a Magyar Kommunista Pártra 12, a Független Kisgazda Pártra 1418, végül a Szociáldemokrata Pártra 33 szavazat esett. Az Igazságügyminisztérium első választervezete szerint az 1030/1945. ME. sz. rendelet, valamint a 14/1945. ME. sz. rendelet hatályban hagyott 3. bekezdése szerint valamely község képviselőtestületében a szakszervezet küldötteinek csak kiegészítésül, abban az esetben kell helyet biztosítani, ha a községben még nem működik mind az öt demokratikus párt. Másfelől, az egyes demokratikus pártoknak tényleges erőviszonyainak megfelelően, taglétszámuk arányában kell képviseletet nyerniök. A belügyminiszternek küldött végleges válaszban azonban az igazságügyminiszter már csak annyit állapít meg, hogy Napkor község képviselőtestületében az egyes pártok nem nyertek arányos képviseletet, ezért az eddigi eljárás megsemmisítését és új eljárást javasol. Ennek szellemében Rajk László belügyminiszter 1946. július 2-án, a Szabolcs vármegyei főispánnak adott utasításában - mindkét panaszra reagálva - új eljárást rendelt el, mert megállapította, hogy "a képviselőtestületben az egyes pártok nem elegendően arányosan nyertek képviseletet. A belügyminiszter utasítását szeptember 12-én vitatta meg a Napkori Nemzeti Bizottság, de döntést nem hozott. A kommunista párt időt kért a kérdés párton belüli további vitájához. Végül a bizottság október 6-án a kommunista Bonyhay Endre ellenszavazatával meghozta a döntést. Eszerint a Kisgazdapárt 15, a Parasztpárt 4, a Polgári Demokrata Párt 1, a Szakszervezet 2, a Szociáldemokrata Párt 3 és a Kommunista Párt is 3 tagot küld az újonnan megalakítandó kéviselőtestületbe. Ez a hosszan vajúdó ügy jól szemlélteti, hogy a kommunista párt megalakulásától kezdve milyen csökönyösen akadályozta a háború utáni falu legdemokratikusabb szervének, a Nemzeti Bizottságnak a működését, annak legfontosabb tevékenységében, a helyi képviselőtestület megalakításában. A kommunista és szociáldemokrata pártnak - a szovjet hatalom árnyékában - 1948. június 12-én létrejött egyesülése, a Magyar Dolgozók Pártjának megalakítása, kiélezi az ellentéteket a Függetlenségi Frontba tömörült pártok között országos és helyi szinten egyaránt. A koalíciós pártok erőviszonyaiban bekövetkezett változások megmutatkoznak a Napkori Nemzeti Bizottságban is, illetve abban az arányszámban, amelyet a bizottság a községi képviselőtestület pártok szerinti összetételeként megállapít. Az új arányszámot a Nemzeti Bizottság 1948. augusztus 8-1 ülésén - a
