Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Lekli Béla: A Napkori Nemzeti Bizottság

képviselőtestületnek megalakulásával a nemzeti bizottságok közi­gazgatási hatásköre megszűnt. A probléma lényege az volt, hogy az 1945-48 között mindvégig 12 tagot számláló és szimpatizánsok­kal sem rendelkező napkori Kommunista Párt nem fogadta el az őt törvényesen megillető 1 képviselőtestületi helyet, hanem a többi párttal egyenlő arányban akart tagokat delegálni. Az 1945. július 19-i ülésen az elnök ismerteti szószerint felolvasva a nagykállói járás főjegyzőjének, valamint a Napkor község elöljáróságának átiratát a községi képviselőtestület, a községi elöljáróság, a község vezetőjegyzőjének, segédjegyzőjének és tisztviselőinek megválasztását illetőleg. Egyúttal felhívja a megjelent pártvezetőket, hogy folyó hó 22-én estig a Nemzeti Bi­zottsághoz a pártok névsorát adatolva név és szám szerint okvet­len nyújtsák be, hogy a képviselőtestületbe való delegálások számarányát a pártok taglétszámának megfelelően a bizottság meg­állapíthassa. A július 23-i ülésen a beküldött pártlisták alapján megál­lapítást nyert, hogy a kisgazdapárt 323, a kommunista párt 12, a nemzeti parasztpárt 46, a szociáldemokrata párt 15, a polgári de­mokrata párt pedig 8 taggal működik. A beküldendő tagok megálla­pított arányszáma a következő lett: kisgazda 21 rendes és pót-, kommunista 1 rendes és 1 pót-, parasztpárti 4 rendes és 1 pót-, polgári demokrata 1 rendes és 1 póttag. A Nemzeti Bizottság kom­munista tagjai azonban azt kérték, hogy négy tagot delegálhassa­nak a községi képviselőtestületbe. A bizottság a kérelmet eluta­sítja. Július 29-én az elnök kifejti, hogy a további viták elkerü­lése végett a kisgazdáknak 14 + 1, a kommunistáknak 2 + 1, a szo­ciáldemokratáknak 2 + 1, a polgári demokratáknak 2 + 1, a pa­rasztpártnak 4 + 1 valamint a szakszervezetnek is 4 + 1 tagot kellene beküldeni a 28 tagú képviselőtestületbe. Titkos szavazás­sal a számarányt a bizottság 7-5 arányban elfogadta. A kommunista pártnak ez az arány sem tetszett. Az augusztus 6-í ülésen az elnök ismerteti megkeresésüket, amelyben beje­lentik, hogy a községi képviselőtestületbe részükről beküldendő 2 + 1 arányszámot nem fogadják el, csupán csak úgy, ha a pártok­nak megfelelő egyenlő arányban küldhetnek tagokat. A bizottság azonban megállapítja, hogy mivel a július 29-1 gyűlés titkos sza­vazással döntött, nem áll módjában annak megváltoztatására. Augusztus 11-én egy pártközi fórum - amelyen azonban a kisgazda és polgári demokrata vezetők nem vettek részt -, úgy vé­lekedett, hogy a pártokból egyenlően kellene a képviselőtestület­be tagokat beküldeni. Ennek hatására a Nemzeti Bizottság az au­gusztus 12-i ülésén a beküldendő tagok arányszámát a követke­zőképpen állapítja meg: kisgazda 7 rendes és 2 póttag, szakszervezeti 5 rendes és 1 póttag, a többi pártok mindegyike pedig 4-4 rendes és l-l póttagot küld. Kimondja a gyűlés azt is, hogy a kisgazda párt értelmiséget nem küldhet

Next

/
Oldalképek
Tartalom