Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Gyarmathy Zsigmond: A parasztság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1919–1944 között

A szegénység megdöbbentő képet nyújtott. Az egyház gondoskodást vállaló, akkori elnevezésük szerint a "szeretet asszonyai" látogatták a nyomorultakat. Az egyik tapasztalatairól így nyilatkozott: " láttam 10-12 négyzetméternyi szobában lakni 8-9 embert. Volt ágyuk is egy, benne szalma helyett piszkos rongy, párna helyett piszkos rongy, takaró helyett piszkos rongy. A tűzhely mellett egy padka, arra húzódik fel 6-7 mezítlábas gyermek, mert a lábuk fázik a hideg sárpadlón. A tűzhelyben egy-egy kistűz ég. Legalább fel lehet melegedni. Főzni? Mit? A családfő s egy-két nagyobbacska fiú elmenne valamit dolgozni, de mezítláb nehezen menne messzire, s kinek kell ma napszámos?"/10./ A hatóság próbálkozott azzal, hogy segítsen az ínségeseknek. Nyíregyházán kenyeret, szalonnát osztottak, egy ilyen alkalommal tőrtént eseményről olvashatjuk: "Elfogyott három és fél mázsa kenyér, egy mázsa liszt, sok zsír, szalonna és egyéb élelmiszer. Az osztásnál megrázó jelenetek játszódtak le. A nyomorra jellemző, hogy két városszéli ínséges amikor megkapta a lisztet és szalonnát, ott a folyosón kenyér nélkül szinte felhabzsolta a félkiló szalonnát. Hetek óta nem ettek rendes ételt..." /II./ A városi lakosság szeretetcsomagokkal járult hozzá a nyomorenyhítő akcióhoz Nyíregyházán, Kisvárdán. Utóbbi városban 1931-ben "a gyűjtést a helybeli úriasszonyok és úrilányok vállalták, hogy áldozatkész munkájuk a nyomor enyhítését és mindenki elismerését szolgálja." Havonta és családtagonként november, december, január és február hónapokra 7 kg búzalisztet kapnak,... a munkaképes családfők kötelesek az ellátatlan családtagjaik helyett is közmunkát végezni. A munkabér naponta 6 kg, igával végzett munkáért 18 kg. liszt." /12./ Mátészalkán, Szatmár-Bereg megye székhelyén a gazdasági felügyelő a részes aratók és a cséplők keresetét normálisnak vélelmezte. /13./ A következőkben összefoglaljuk a munkabérharc, a sztrájk, a kivándorlás és az érdekérvényesítés néhány megnyilatkozását a kisparasztság és a szegény agrárnépesség körében. III. Ibrány községben 1931. elején az országgyűlési képviselőválasztás ürügyén szociáldemokrata pártot szerveztek. "A mai rossz viszonyok miatt számuk körülbelül 800-ra tehető", Irta a dadái járás főszolgabírója a főispánhoz küldött jelentésében.A jelentésből kitűnik, hogy becslése szerint 10 % számít a gazdák sorába, a 90 % nincstelen. A gazdák a nagy adósságuk miatti elkeseredésükben léptek be a pártba. "A belépésre nem erőszakkal veszik rá az embereket, hanem a nyomor hajtja be őket. A Népszava hatása alatt fenyegetőz-