Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években

53. / Szabolcs vármegye alispánjának 1919. november 27-én kelt felterjesztése a magyar kormányhoz: Nyíregyháza rendőrkapitányának 1919. december 15-én kelt panasza a román visszaélések miatt: Szabolcs vármegye alispánjának 1919. december 19-én kelt újabb felterjesztése a magyar miniszterelnökhöz, a belügy- és a külügyminiszterhez a román visszaélések megszüntetése, s a megszálló csapatok eltávolítása iránt. U.o. 112-138.1. 54. / U.o. 202.1. 55. / Március 10-én megérkezett Nyíregyházára az entente misszió, Bertocut francia ezredes vezetésével és átvette a várost. A miszsziót követte a 13.pozsonyi /a.b.alatti forrásban: szombathelyi/ honvéd gyalogezred egy géppuskás százada, Láng Boldizsár századossal az élen, hogy a várost az entente missziótól átvegye. Március 13-án /az a.alatti forrásban: 14-én/ a /a c. alatti forrásban: soproni/ 13. honvéd gyalogezred - a nemzeti hadsereg egy teljes ezrede - Bugsch Aladár ezredes, dandárparancsnok vezetésével bevonult a városba és átvette a helyőrséget. Április 15-én pedig meglátogatta Nyíregyházát Horthy Miklós, az ország kormányzója. a. Szabolcs vármegye fejlődése és kortörténete. Szerk.: Háger László, - Kiadta: Erdélyi Gyula, 1929. 66.1.: b. Szabolcs vármegye alispánjának 7 000-1920.K.sz. jelentése. Nyíregyháza, 1920.Jóba Nyomda, 298,299.1.: c. Szohor Pál: Nyíregyháza város története // Nyíregyháza az örökváltság századik évében.-Szerk.: Szohor Pál. Jóba Elek Nyomda. Nyíregyháza, 1924. 269.1. 56. / A bérből, fizetésből élő családtagok megélhetési lehetőségének rohamos ütemű romlását mutatja a Központi Statisztikai Hivatal igazgatójának a miniszterelnökhöz írott 1922. január 24-i leveléhez csatolt 1. és 2. sz. melléklet. - Bethlen István titkos iratai - Magyar Országos Levéltár - Kossuth K. 1972. 64-73.1. A nyomor ellensúlyozására Országos ínségenyhítő Mozgalom indult. Ennek megyei központi bizottságai működtek Nyíregyházán és Mátészalkán. Az újságok 1922-től rendszeresen hírt adtak ezek működéséről. Az alispáni jelentések is beszámoltak a mozgalom eredményeiről. - Dr.Csomár Zoltán: Mátészalka. - Mátészalka, 1968.253.1. 57. / Nyíregyházén a vasútállomás sínéin álló vagonokban éltek családok, olykor egy vagonban több is. Sokszor az állomásépület I. és II. osztályú várótermét is menekültek elhelyezésére alakították át, még 1922-ben is, amikor pedig már csak 53 vagonlakó családot tartanak számon. - MargÓcsy József: Az őszirózsás forradalomtól a felszabadulásig. // Nyíregyháza története. Nyíregyháza, 1987. 171.1.