Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években
ró 1 is, de újabban állíthatja, hogy ez a terv meg lett változtat va, sót ellenkezőleg a Budapest elleni előnyomulás minden oldal ról rövid idő alatt megkezdődik. " " Utazásomnak célja"yolt főképpen az, hogy a vármegye közönségén eknvylígTlli'áTH^^ hogy ezt a célomat elér tem, mert ... biztos hírt hoztam a /román/ csapatoknak SzaTpolcs vármegyé~terülétén való visszatartásáról." - fejezte be a vármegye törvényhatósági bizottságának tett jelentését a vármegye al ispánja. U.o. 20-43.1. +/ Franciaország, Nagybritannia, Olaszország és Oroszország képviselői. 1915. augusztus 17-én Párizsban titkos szerződést kö töttek a Román királyság megblzottaival, s e szerződésben a nagyhatalmak a békeszerződés szerinti, sőt a 45/ alattiak szerint "bekebelezett" területektől is nagyobb - kis híjján a Tisza vonaláig terjedő - magyar területeket ígértek Romániának. A titkos szerződés egyes cikkelyei: "3.§.Franciaország, Nagybritannia, Olaszország és Oroszország elismeri Románia azon jogát, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiának a 4. §-ban kikötött és meghatározott területeit bekebelezze. 4.§. Az előbbi cikkben említett területek határai a következőkben állapíttatnak meg: a határ leereszkedik a Tisza folyásának mélyvo nalán,egészen a Tiszának a Szamossal való találkozásától folyás irányban számítva, Vásárosnamény községet Romániának adva. Aztán folytatődik délnyugati irányban, egészen egy Debrecen vürostól hat kilométernyire keletre fekvő pontig. Ettől a ponttól ... s végül követi a Duna folyásának mélyvonalát Románia jelenlegi határáig." Nemeskürty István: Édes Erdély - Erdélyi krónika 1916-1967. Szabad tér kiadó, 1988. 11,12,15.1. - Galántai József: Az első világháború - Gondolat. 1980. 304.1. 41./ Szabolcs vármegye törvényhatósági bizottsága 1921. április 6-i, július 30-i és december 21-i közgyűlésének jegyzőkönyvei. SZSZBMÖL.IV.B.402. és Dömjén Miklós /szerk./: 27/b.,c. alatt i.m. 139,140.1. Ugyancsak a Szabolcs vármegyei nyírbátori járáshoz kerültek ideiglenesen a - korábban a Szatmár vármegyei nagykárolyi járáshoz tartozó, s 1923. október 15-én magyar fennhatóság Erdély története III. kötet 1830-tól napjainkig.Szerk.: Szász Zoltán. Akadémiai K. Budapest, 1986.1694,1695.1. alá visszakerült - mintegy 600 lakosságú és 7 000 kat.hold területű ömböly, Fülemező és Zsuzsanna major lakotthelyek, s a hozzájuk tartozó területek. Szabolcs vármegye alispánjának 12 531-1924.K.sz. jelentése. Nyíregyháza, 1924.Jóba Nyomda, 7.1. - L.a.66/a. sz. jegyzetet is. Később e területet is - mint korábban Penészleket - Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegyékhez csatolták. - 569-1924.bjkvi. sz. Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegyék törvényhatósági bizottsága 1924. augusztus 14-i közgyűlésének jegyzökönyve.
