Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)

Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években

értelmetlen látszatműködés volt. Az 1923 évi XXXV.tc.-ben ezért ­1924. évi január l-l hatállyal - rendelkeztek e csonka vármegyék összevonására. E törvénycikk - többek között ­- Csonka^ng vármegyét Szabolcs vármegyével, Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyenlőre egyesitett/k.e.e./ vármegyék néven, székhelyü k Nyíregyháza , Járásaiknak száma kilenc/: " CTonka-Bereg vlrmegyét pedig Csonka-Szatmár vármegyével, Ugocsa és Bereg k.e.e. varmegyék néven/ székhelyük Mátészalka, járásaiknak száma négy. Három Szatmár vármegyei, egy Bereg várme­gyei járás/ ideiglenesen egyesitette. - egyidejűleg Ung vármegye két községét - Záhonyt és Győröcs­két - Szabolcs és Ung k.e.e. vármegyékhez: - Bereg vármegye négy községét - Tiszakerecseny, Mátyus, Nagy- és Kislónya községeket - Szabolcs és Ung. k.e.e., huszonegy községét pedig Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegyékhez csa­tolta, s elrendelte egyben a beregi két járás egyesítését Vásá­rosnamény székhellyel. Az egyesített vármegyéket közigazgatási szerveik szempontjá­ból egy vármegyének kellett~Tekinteni, azaz közös székhelyen, kö­zös kép viselet ü k, közös bizottságaik és tisztviselőik voltak. A vármegyei közős képviselőtestület az egyes vármegyék virilis és választott bizottsági tagjaiból alakult. A közös törvényhatósági és közigazgatási bizottságok, valamint az egyéb bizottságok és választmányok megalakulásával az egyes vármegyék külön bizottsá­gai és választmányai megszűntek. 93­Csonka-Ung és Csonka-Bereg vármegyék törvényhatósági bizott­ságaí 1923. december 28-án tartották utolsó közgyűlésüket. E köz­gyűlésükön tudomásul vették csonka-vármegyéjük Szabolcs-, illetve Csonka-Szatmár vármegyével való ideiglenes egyesítését, és Sza­bolcs és Ung, illetőleg Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegyék 1924. január 1-vel való megalakulását. Szabolcs vármegye törvényhatósági bizottsága az 1923. decem­ber 79~^n~TaTF^rrren'dk ívül i közgyűlésén ugyancsak tudomásul vet­te Szabolcs és Ung vármegyék ideiglenes egyesítését, /1949-1923.Bgy.sz./, és a vármegyéhez csatolt községeknek a vár­megye tiszai járásába beosztása folytán ott megnövekedett ügyfor­galomra tekintettel a tiszai járáshoz egy új szolgabírói állást rendszeresített /1963-1923. Bgy.sz./. Csonka-Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága nem tár­gya lTa~T""líg~n<^^ csak az ideiglenesen egyesített Szat­már, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegyék törvényhatósági bizottságá­nak 1924. január 19-i közgyűlésén tárgyaltak erről. 94­Lezárult ezzel a közigazgatás, a területi önkormányzatok tör­ténetének, a megcsonkított vármegyék létküzdelmének - a Trianoni tragédia utáni átmeneti időszak - első szakasza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom