Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években
egységei.55. Nagy gondot okozott ebben az időben - különösen Nyíregyháza városban - a munkanélküliség, a nyomor,56 a lakásínség enyhítése, a nagyszámú magyar menekült elhelyezése, 57 a mindennapi életben nélkülözhetetlen közszükségleti cikkek beszerzése, s a fogyasztókhoz juttatása, a tüzelőellátás. Mindezek hosszabb időn át a hatóságok beavatkozását, támogató közreműködését tették szükségessé.^ 8 * Megindult és folytatódott ezidőben a földreform végrehajtása. 59. Jelentős feladat hárult a közigazgatási hatóságokra a köz- és állambiztonsági intézkedések végrehajtása terén is. A közigazgatási hatóságoknak és a vármegye alispánjának kizárólagos hatáskörébe tartozott az állam biztonságára, vagy a társadalmi rend és béke szempontjából, valamint a közbiztonságra veszélyes, aggályos és gyanús, úgyszintén a gazdasági okokból káros egyének rendőri felügyelet alá helyezése, őrizetbe vétele és internálása /4.352/1920.B.M.sz.r./.6ő. ugyanakkor a nemzeti hadsereg bevonulását követő napokban különböző katonai alakulatok vármegyeszerte nyomozást folytattak és a közigazgatási hatóságok teljes mellőzésével ... nem ellenőrizhető és felelőtlen bemondások alapján, számos eddig büntetlen előéletű polgárt előzetes letartóztatásba helyeztek és a bevonulásukat követő első naptól kezdve, anélkül, hogy ügyükben intézkedés, vagy arra irányuló kísérlet is történnék, fogva tartottak, sőt Brassóba hurcoltak.61. E katonai intézkedések, a nemzeti hadsereg különböző alakulatainak ilyen és hasonló illetéktelen beavatkozása, intézkedése zavarta a közigazgatási hatóságok munkáját és "azt a látszatot keltették, mintha a közigazgatás ezen szerepe nem volna eléggé hivatott és megbízható, ..." jelenti az alispán a törvényhatósági bizottságnak.62. Közben erősödött a kivándorlási hullám, nőtt az útlevélfor galom.63. A közigazgatás megnövekedett feladatait figyelembe véve a törvényhatósági bizottság 1921. május 10-i közgyűlésén mintegy 65 öj jegyzői és segédjegyzői állás szervezését engedélyezte, s több körjegyzőséget az új követelményeknek megfelelően osztott be, illetve szervezett át.64. A csendőrség létszámát kétszeresére emelték a vármegyében, s megtartották a nyíregyházi rendőrség magas létszámát is. A vármegye nyugalmát és közbiztonságát így egy 260 tagú államrendőrség és egy mintaszerű csendőrség biztosította. Ezt a célt szolgálta a vármegye területén működő nemzetvédelmi különítmény is. 65Az államrendészeti és közrendészeti feladatokat közben "államosították",66. így Nyíregyháza rendezett tanácsú város rendőrsége a megszálló csapatok kivonulásának napjától - mint állami rendőrség folytatta működését. Lépések történtek, hogy Kisvárda nagyközség is kapjon állami rendőrséget, de erre nem került sor.
