Helytörténeti tanulmányok - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 9. (Nyíregyháza, 1993)
Fábián Lajos: A közigazgatás alakulása Szabolcs vármegyében és Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung csonka vármegyékben az 1919–1923 években
kg-ban. Intézkedett a napraforgó zár alá vétele, összeszedése és közérdekű értékesítése iránt, valamint a lakosság tüzelőanyaggal való ellátása érdekében a szükségletek összeírására és a szükséges famennyiség kitermelésére. 34Május 31-én összeült a vármegye törvényhatósági bizottsága . E közgyűlésen a vármegye alispánja jelentést tett az októberi forradalom kitörése óta lezajlott eseményekről, beiktatták a főispáni tisztségbe dr. Ujfalussy Dezső ny. főispánt /megszűnt ezzel dr. Murányi László kormánybiztos-főispán megbízatása/, alispánná választották Mikecz István vármegyei főjegyzőt, vármegyei főjegyzővé választották Virányi Sándor nagykállói főszolgabírót és megválasztották a vármegye egyéb - központi és külső /járási főszolgabírók, szolgabírók/ - tisztviselőit is. A vármegye alispánja a vármegye összes községi- és körjegyzőit, s önálló hatáskörű egyéb jegyzőit "a részükre kijelölt helyekre" beosztotta.35« A falu vezetőinek a figyelmét felhívta többek között - a vasfegyelem és szigor érvényesítésére, mely kell, "hogy lecsapjon ... az izgatókra, de ... ha kell a népre is..."36. Közben megindultak a román rekvirálások. A román gazdasági bizottság búzából és rozsból 1200 W., árpából és zabból 800 w^burgonyából 5000 W. beszolgáltatását követelte. A vármegyei vezetők 900 W. búza és rozs, 300 W. árpa és zab. 3000 w. burgonya beszolgáltatását vállalták volna, de a román parancsnokság a búza és rozs 1000 W-ra módosítását engedte meg csupán.37« A román központi zsákmányoló bizottság elrendelte a jószágállom ány7 _:: "n)eTel5^ - a gazdasági felszerelések 75 í-ának, valamint az összes stabil gépek és valamennyi transzmissziós szíj kiszolgáltatását és Romániába elszállíttatását. 38Júniusban már négy rekyirálási bizottság működött a megyében, Nyíregyháza, Kisvárda, Ujfehértó és Bűdszentmihály /ma Tiszavasvári/ székhellyel. A megszállók egyes intézkedései, így például "... a postai közlekedésnek a legkisebb mértékre való korlátozása, a távírda és távbeszélő üzemnek teljes megszüntetése a polgári közigazgatást teljesen megbénították és az ebből folyó közellátási nehézségek a polgári lakosság szenvedéseit és nélkülözéseit elviselhetetlenül fokozták." 39.Ezen intézkedések ellen, a terménykivetés és a rekvirálások mérséklése tárgyában, valamint a megszálló csapatok tűrhetetlen visszaélései miatt a vármegye törvényhatósága Írásban is tiltalkozott dr. Roxin Teodor román kormánybiztosnál, és felterjesztésben segítséget kért a magyar kormánytól /a Belügy- és a Külügyminiszter útján/ és a nemzeti hadsereg fővezérétől, majd dr. Mikecz István alispán vezetésével küldöttséget indítottak a nagyszebeni kormányzó-tanácshoz, az Aradon székelő francia katonai bizottsághoz Szegedre gr.Károlyi Gyula miniszterelnökhöz, Horthy Miklós Hadügyminiszterhez. A küldöttség útja
